Külső értékelések, összegző jelentések

Az intézmény tanfelügyeleti értékelése 2019-ben

 

Név:

Gyulai SZC Szigeti Endre Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Folyamatazonosító:

C_5YRD6YB7WBHYUV

OM azonosító:

203069033

Eredmény rögzítésének dátuma:

2019.12.13.

 

Területek értékelése

 

1.1. Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. A stratégiai célokat az intézményi pedagógiai, azon belül a szakmai program és a vezetési program tartalmazza. A stratégiai célok alapján meghatározott operatív célokat, a célok elérésének feladatait az intézményi tervek tartalmazzák (továbbképzési program, beiskolázási terv, tanévi intézményi munkaterv, munkaközösségi munkatervek, pedagógiai fejlesztési tervek, pedagógusok pedagógiai tervei stb.).

Megjegyzés

• Az intézményi munkatervek és a munkaközösségek éves terveinek viszonya koherens és egymásra épülő. Egy-egy tanév tapasztalatai alapján a következő tanév tervezése során előtérbe kerülnek rövidtávú és középtávú célkitűzések, például a az iskola képzési szerkezetének átalakítása a jogszabályi változások figyelembe vételével. . A stratégiai célok megjelennek az intézményi dokumentumokban. A munkatervek, beiskolázási és továbbképzési tervek célratörők és jogszabálykövetők. (Munkatervek, beszámolók, PP, SZMSZ, interjúk)

1.2. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az európai, országos, regionális és helyi szakmapolitikai célokat figyelembe véve konkrét, egyértelmű és mérhető célokat határoznak meg, amelyekhez az intézmény azonosítja, gyűjti, feldolgozza, értelmezi és felhasználja a működését befolyásoló (az Eredmények értékelési területnél felsorolt) mérési eredményeket, valamint a demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatókat (például szociokulturális felmérések adatai).

Megjegyzés

• A pedagógiai program pedagógiai tudatossággal, stratégiát alkotva épül fel.(PP) Az intézményben tanuló diákok létszáma nem magas, a szakképzési irányítási célok szignifikáns módon jelennek meg, mint a gazdaság egyéb ágazataiban is.. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. Figyelembe veszik a munkaközösségek beszámolóit, javaslatait is és közös konszenzusban terveznek. (Interjuk, Munkatervek)

 

 

1.3. A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak a felkészítése a feladatra időben megtörténik.

Megjegyzés

• A tervek elkészítése a feladatok és hatáskörök meghatározásával kezdődik. (SZMSZ). A tervezés során a “kollektív bölcsesség” elve” érvényesül (Interjúk, tervezési dokumentumok). A pedagógusok éves tervezése reális, a tervek megvalósultak.

1.4. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.

Megjegyzés

• A fenntartóval való kapcsolattartás folyamatos, kölcsönös informáláson, tájékoztatáson alapul. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval, az intézményt támogató intézményekkel, gazdálkodó és jogi személyekkel, a közművelődési intézményekkel. és a helyi Önkormányzattal stb. (PP, interjúk)

1.5. Az önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik.

Megjegyzés

• A folyamat még nem teljes mértékben releváns (most van kialakulóban).

1.6. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.

Megjegyzés

• Az éves munkaterv a stratégiai dokumentumok alapján készül, melyeknek célkitűzései és feladatai összhangban vannak a stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célokkal, feladatokkal. Figyelemmel kísérik a jogszabályi változásokat, tisztában vannak ezek következményével és s dokumentumaikat ezzel összhangban készítik. (Pedagógiai Program, beszámolók, intézményi önértékelés, interjúk, Munkatervek)

1.7. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az európai, országos, regionális és helyi szakmapolitikai célokat figyelembe véve konkrét, egyértelmű és mérhető célokat határoznak meg.

Megjegyzés

• Az intézmény dokumentumai az európai, országos, regionális és helyi szakmapolitikai célokat figyelembe véve konkrét, egyértelmű és mérhető célokat határoznak meg. Az aktuális, hatályos oktatáspolitikai célok a stratégiai dokumentumokban megjelennek. (PP,Munkatervek)

1.8. Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósítását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.

Megjegyzés

• Az intézmény tervezési dokumentumaiban megjelenő célok koherens egységet mutatnak a megvalósítás dokumentumaiban szereplő adatokkal. A kiemelt célok: pedagógiai hátrányt kompenzáló fejlesztés, a munkaerő-piaci igényeknek való megfelelés - megvalósításuk tervezése nyomon követhető a (PP, munkatervek, beszámolók, interjúk)

 

 

1.9. A stratégiai tervek (pedagógiai és szakmai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési program és az ötéves intézkedési terv stb.) operatív tervekre bontva valósulnak meg, amelyekben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. Ez a terv tartalmazza a szükséges erőforrások meghatározását is.

Megjegyzés

• Az intézmény tervezési dokumentumokban megjelenő célok koherens egységet mutatnak a megvalósítás dokumentumaiban szereplő adatokkal. (PP, Munkaterv, Beszámolók)

1.10. Az intézmény operatív terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka tervezési dokumentumai stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek, a diákönkormányzat, a duális szakképzésben résztvevő felek (kamara, gazdálkodó szervezet) bevonásával és együttműködésével történik.

Megjegyzés

• A munkaközösségek az intézményen belül meghatározott feladatok szerint aktívan működnek. (éves munkatervek, beszámolók, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai).. Az itt tanító pedagógusok egy része óraadó, de a munkájuk során megvalósul a team munka és a tudásmegosztás. ( interjúk).

1.11. Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett, egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, a tanulók és a munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják, biztosítják a tanulók aktív részvételét a tanulási folyamatban, a képzés gyakorlatorientáltságát.

Megjegyzés

• A pedagógusok és szülők körében végzett elégedettségmérés jó eredményt mutat. (Önértékelési kérdőívek összegzései)

1.12. Az intézmény a stratégiai és operatív célokkal összhangban olyan pedagógiai és értékelési megközelítések, módszerek alkalmazásával reagál az egyének tanulási igényeire, szükségleteire, amelyek lehetővé teszik a tanulók számára az elvárt tanulási eredmények elérését.

Megjegyzés

• Az intézményi dokumentumokban meghatározzák az intézmény oktatási céljait, az értékelés módját . (Pedagógiai Program, Munkaterv, beszámolók, interjúk).

1.13. A beszámolók szempontjai illeszkednek a stratégiai célok alapján meghatározott éves tervek célkitűzéseihez.

Megjegyzés

• A munkatervekben vállalt feladatok, megoldási javaslatok tervezettek, a beszámolók ezek szempontjaihoz illeszkedőek. (Munkaterv, beszámolók, interjúk)

1.14. Az értékelés a célokhoz rendelt célértékek alapján történik, amelyek kapcsolódnak az intézményi önértékelési rendszerhez.

Megjegyzés

• A beszámolók tényszerűek. (beszámolók). Az előző évi értékelésre építve fejlesztő célú elemek, nevelési és oktatási feladatok jelennek meg a munkatervekben.

 

 

1.15. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.

Megjegyzés

• A következő tanév tervezésénél figyelembe veszik a a tanév végi beszámolók megállapításait. (beszámolók, munkatervek)

1.16. A pedagógus tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott és képzett tanulók és tanulói csoportok fejlesztési céljait.

Megjegyzés

• Intézményében meghatározott célok mentén működő, de demokratikus elvek szerint rendeződő közösség működik. (interjúk) A pedagógusok éves tervezése reális. A pedagógusok a tervezés során a célok tudatosításából indulnak ki, figyelembe veszik az intézmény Pedagógiai Program kiemelt céljait. (Pedagógiai Program, pedagógus interjúk)Az intézményi dokumentumokban kiemelt szerepet kap a kompetenciafejlesztés folyamata. (Mérések elemzése, Munkatervek)

1.17. A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.

Megjegyzés

• Az éves terv meghatározza az adott évre vonatkozó feladatokat, azok végrehajtásának menetét. A beszámolókban nyomon követhető a feladatok megvalósulásának üteme. Az éves tervezés a munkatervekben jól áttekinthető. A kompetenciamérések eredményeit beépítik a tervezés folyamatába. Elemzik az eredményeket, célokat, feladatokat határoznak meg hozzá. Belső méréseket is dolgoztak ki. (beszámolók, interjú, helyszíni dokumentumok).

1.18. A teljes pedagógiai és szakmai képzési folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban, a gyakorlati tevékenységekben.

Megjegyzés

• A pedagógiai folyamat jól követhető, az intézményi bejárás ezt támasztotta alá. (vezetői és a pedagógusi interjú)

1.19. Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.

Megjegyzés

• A dokumentumokban megjelenik a pedagógiai munka ellenőrzési rendje, de a nagy leterhelés miatt ezen tervek nem mindig realizálódnak.

1.20. Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal és milyen eszközökkel ellenőriz.

Megjegyzés

• .A pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az intézményegység-vezető felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a tanévenként elkészítendő a munkaterv tartalmazza illetve a fenntartónak is vannak elvárásai. (SZMSZ, munkatervek, interjú)

 

 

1.21. Az intézmény a stratégiai terveivel összhangban kialakított belső mérési-értékelési rendszerében érvényes, pontos és megbízható értékelési módszereket és eszközöket alkalmaz a tanulók tanulási eredményeinek mérésére, értékelésére.

Megjegyzés

• A vezető a pedagógiai munkát figyelemmel kíséri, ellenőrzi a kapott adatokat konstruktívan használja fel a tervezési feladataihoz. (SZMSZ,Vezetői interjú).

1.22. Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. Az intézmény a pedagógiai folyamatok eredményességének méréséhez gyűjti a tanítási-tanulási környezetről és az egyéni tanulási tapasztalatról szóló tanulói visszajelzéseket, továbbá a szülők, a gyakorlati képzőhely és a munkáltatók véleményét.

Megjegyzés

• Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. A tanítási-tanulási környezetről az önértékelési kérdőívekben az intézményegység gyűjti és összegzi a visszajelzéseket a szülőktől, gyakorlati képzőhelytől. (beszámolók, önértékelési kérdőívek összegzése

1.23. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben, valamint a pedagógusok és a vezető önértékelése során is.

Megjegyzés

• Az ellenőrzések eredményeit intézményi és a vezető önértékelésben is felhasználják (vezetői interjú).

1.24. Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti. Az értékelés kiterjed a tanulók és a pedagógusok elégedettségének, az intézményi munkatársak teljesítményének az értékelésére is, és felhasználja a szülők, a gyakorlati képzőhely és a munkáltatók véleményét is.

Megjegyzés

• A munkafolyamatok tervezésénél meghallgatják és figyelembe veszik a egymás véleményét. . Az intézményi önértékelés a pedagógusok, szülők, autonóm szervezetek és a külső partnerek véleményének kikérésével készült. Figyelembe veszik a kapott adatokat, azokat a fejlesztés alapjául használják fel. ( interjúk, önértékelési kérdőívek összegzése).

1.25. Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetője irányítja, aki az önértékelési folyamatba bevonja a nevelőtestületet és az intézmény további partnereit. Az értékelés eredményeiről információt ad partnerei számára.

Megjegyzés

• A tervezéshez és megvalósításhoz kikéri a vezetőtársak, munkatársak véleményét. . Az értékelés eredményeiről információt ad mindenki számára.(vezetői, munkaközösségvezetői beszámolók, interjúk)

1.26. Az intézményben folyó nevelési-oktatási és képzési munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.

Megjegyzés

• A kompetencia és a belső mérések eredményeit elemzik és fejlesztési terveket készítenek folyamatosan a fejlődés érdekében. Fejlesztő foglalkozásokat tartanak (sajnos nem fejlesztő pedagógusok).A kompetencia mérések eredményét figyelemmel kísérik. (Mérések dokumentumai, helyszíni dokumentumelemzés, interjúk)

1.27. A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott, elfogadott közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik. Az értékelés alapja a kerettantervek és a szakmai és vizsgakövetelmények alapján meghatározott elérendő tanulási eredmény. A szakmai elméleti tanárok, a szakoktatók és a külső gyakorlati oktatók tanulói értékelési eljárásait összehangolják.

Megjegyzés

• A diákok értékelése a Pedagógiai Programban megfogalmazott közös alapelvek alapján történik. A szakelméletet és gyakorlatot az értékelési eljárásait igyekeznek összehangolni. (pedagógus és vezetői interjú)

1.28. A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási-képzési folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel.

Megjegyzés

• Az intézményi dokumentumokban részletes szabályozza az értékelés módját, gyakoriságát, ezeket igyekeznek számon kérni és ellenőrizni. (PP, Házirend)

1.29. Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.

Megjegyzés

• A tanulói teljesítmények folyamatos követése megvalósul. Elemzés a beszámolókban megtalálható, fejlesztendő területek megjelölésével. (beszámolók, pedagógus interjú)

1.30. A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének, valamint a szakmai gyakorlati képzőhely képviselőjének.

Megjegyzés

• A szülők a tanulók eredményeiről rendszeres tájékoztatást kapnak. (szülői interjú

1.31. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.

Megjegyzés

• A vezetőség és nevelőtestület közötti hiteles kommunikáció segíti a folyamatot. (Beszámolók, interjúk).

1.32. Az érintettek bevonásával évente az önértékelés keretében megtörténik a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és szükség esetén az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez.

Megjegyzés

• Figyelembe veszik a kapott adatokat, azokat a fejlesztés alapjául használják fel. (beszámolók, interjúk)

1.33. Az intézmény a nevelési-oktatási-képzési eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók szakképzésben elért eredményeire.

Megjegyzés

• A tehetségfejlesztést és a felzárkóztatást az intézmény kiemelt területeként kezeli. Ehhez különös figyelemmel értékeli a tanulási eredményeket és úgy tervezi meg a humán erőforrási igényeit is. Meg tudja teremteni hozzá a forrásokat.(PP, Munkatervek, interjúk)

1.34. Az intézmény felülvizsgálati eljárásai a szervezet tanulási folyamatának részei, amelynek keretében a problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, a segítő belső és külső erőforrások és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.

Megjegyzés

• Az kollégák nagy hangsúlyt fektetnek a közösség- és személyiségfejlesztésre és a tanulási motiváció erősítésére. (beszámoló, Interjúk)

2.1. A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre).

Megjegyzés

• A megkapott beszámolók és az önértékelések alapján az osztályfőnöki tevékenységek jól szervezettek, célirányosak. A diákönkormányzat munkájáról a DÖK segítő pedagógus számolt be a riport során, több személyiség fejlesztő feladattal. Az egyéni fejlesztési tervek a GINOP pályázati anyagból jól követhetőek.

2.2. Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.

Megjegyzés

• Az iskolát támogató szervezeti és tanuláskultúra jellemzi. Ez látszik a pedagógiai programból, továbbá kiderült a szülői és a pedagógus interjúk során.

2.3. A pedagógusok a szakképzési kerettantervben meghatározott személyes, társas és módszerkompetenciák felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak.

Megjegyzés

• A pedagógusok különféle méréseket alkalmaznak (netfit, kompetencia, GINOP, egyéb saját fejlesztésű), amik alapján differenciáltan oktatják, nevelik a tanulókat.

2.4. A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes, társas és módszerkompetenciáinak a fejlesztésére. Ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.

Megjegyzés

• A délutáni órákban 3 x 10 fejlesztési foglalkozás zajlik. Sajnos ezeket nem fejlesztő pedagógusok tartják. A délutáni időpont sem szerencsés a nagy óraszám és a sok bejáró miatt. Minden tanulót figyelembe véve zajlik tanórán és tanórán kívül is a személyes és társas kompetenciák fejlesztése.

2.5. A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, és ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre.

Megjegyzés

• A pedagógusok a fejlesztések eredményeit megosztják egymással munkaközösségi értekezleteken, nevelőtestületi értekezleteken, továbbá ezek bekerülnek a beszámolókba is.

2.6. A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (elméleti és gyakorlati órákon és gyakorlati foglalkozásokon, tanórán kívüli tevékenységek során), DÖK programokban.

 

 

Megjegyzés

• A fejlesztések eredményei nyomon követhetők a különféle beszámolókban (intézményi szintű, munkaközösségi, GINOP).

2.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelési-oktatási-képzési és fejlesztő munkájukban.

Megjegyzés

• A kiemelt figyelmet igénylő tanulókról részletes adatok állnak a pedagógusok rendelkezésére. A fejlesztő munkában mégis szerencsésebb lenne külső szakemberek igénybe vétele. A kiemelten tehetséges tanulók szakkörökre, versenyfelkészítőkre járhatnak. 5-8 fő jár ezekre a foglalkozásokra, 2-3 évente egy fő országos sikereket is el tud érni.

2.8. Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről.

Megjegyzés

• A tanulók szociális helyzetéről az iskolavezetés és az érintett pedagógusok naprakész információkkal rendelkeznek (KIR, Kréta).

2.9. Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez. Integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti. Nevelési-oktatási-képzési programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket. Korai jelzőrendszer információi alapján egyéni intézkedéseket tesz. Célzott programokat tár fel. Kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal. Együttműködik a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetekkel. Stb.

Megjegyzés

• A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ösztöndíjban részesülhetnek, ha jól tanulnak a hiányszakmákat illetően. Néhány tanuló részt vett a különféle”Út…” pályázatokon.

2.10. Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai és szakmai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási-képzési módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének a megtervezése. Az alkalmazott módszerek és eljárások biztosítják a tanulók aktív részvételét a tanulási folyamatban és a szakmai képzés gyakorlatorientáltságát.

Megjegyzés

• A vizsgált tanulói korosztály önálló tanulása hiányosnak, gyengének mondható. A pedagógusok ezt megpróbálják házi feladatokkal, kiselőadások tartásával, az IKT eszközök bevonásával javítani.

2.11. Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak.

Megjegyzés

• Az alulteljesítők részére korrepetáló foglalkozásokat tartanak, de nem csak az SNI részére.

2.12. A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanításának módszertanát.

 

 

Megjegyzés

• A pedagógusok igyekeznek az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást adni, de a sok gyenge képességű tanulónál ez nehézkes. Jó, ha 10-15 perc önálló tanulás érhető el naponta náluk.

2.13. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai és szakmai programban előírtak szerint a munkatervben és a pedagógusok nevelési-oktatási-képzési terveiben szerepel, a beszámolókból követhető.

Megjegyzés

• A beszámolókban követhető, és az interjúk során is elhangzott, igyekeznek egészséges és környezettudatos tanulókká nevelni diákjaikat. Osztályfőnöki órán külön felhívják a figyelmet a dohányzás, alkohol és drogfogyasztás veszélyeire.

2.14. A szakmai elméleti oktatás, gyakorlati képzés és a tanórán kívüli tevékenységek során a tartalom megtervezésénél, a módszerek és a tanulásszervezési eljárások kiválasztásánál figyelembe veszik az egészségmegőrzés és a környezettudatosság szempontjait.

Megjegyzés

• Több hasznos módszer is működik: műanyagkupak gyűjtés, műanyagflakon gyűjtés, elemgyűjtés, továbbá faültetési program. Tervezik külön egészségnap bevezetését.

2.15. A stratégiai és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény. A szakképzési kerettantervekben meghatározott társas kompetenciákat az alkalmazott módszerekkel, tanulásszervezési eljárásokkal a szakmai elméleti oktatás és gyakorlati képzés keretében fejlesztik.

Megjegyzés

• A közösségfejlesztésnek számtalan területéről kaptunk képet: szakmai kirándulások szervezése, kiállítások látogatása, diáknap, gólyaavató, szalagavató, diákigazgató választás, sportnap, közös főzések, sütögetések „Határtalanul” program, Erasmus szakmai gyakorlatok.

2.16. A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését.

Megjegyzés

• Az interjúk alapján a pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés képességével. Ezt különféle továbbképzéseken is elmélyíthették.

2.17. A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára, a szakmacsoportos sajátosságokra.

Megjegyzés

• Igen, kiemelném a szalagavató műsort, a Szigeti sír gondozását, a koszorúzásokat, továbbá a diákigazgató választást.

2.18. Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést.

Megjegyzés

• A folyamatos információcsere módszerei a telefon, Facebook, Messenger. A tanulók és a szülők folyamatosan követik a Kréta rendszer üzeneteit, ebből értesülnek az érdemjegyekről, beírásokról. A tanárok rendszeresen tartanak fogadóórákat, szülő értekezleteket, de egyéni időpontok is kérhetek.

2.19. Közösségi programokat szervez az intézmény, amelybe bevonja a szülőket, a tanulókat és a gyakorlati képzésben közreműködő partnereit (szakmai szervezetek, kamara, gazdálkodó szervezetek).

Megjegyzés

• Az iskola olyan közösségi programokat szervez, amibe bevonja a partnereit: szalagavatóra, ballagásra a szülőket, nyílt napokra a cégeket, a kamarát, pedagógiai továbbképzésekbe a szakmai szervezeteket.

2.20. Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.

Megjegyzés

• A diákönkormányzat aktívan működik, segíti a hagyományápolást, az ünnepségek lebonyolítását, ezzel erősítve a közösségi nevelést.

2.21. A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.

Megjegyzés

• A szülői közösségfejlesztés fő színtere a szalagavató, a ballagás, az érettségi, a szakmai vizsgák segítése.

2.22. Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit, a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezeteket a szervezeti és a tanítási-tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.

Megjegyzés

• A szülőket a szülői értekezleten, a dolgozókat különféle továbbképzésekben, a gazdálkodó szervezetek képviselőit megbeszéléseken vonják be a tanulási kultúra fejlesztésébe.

2.23. A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a tanulók önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók, a szülők és a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetek elégedettek.

Megjegyzés

• Az interjúk alapján megállapítható, hogy a szülők elégedettek. A tanulói véleményt a DÖK segítő fogalmazta meg, szerinte elégedettek.

3.1. Az intézmény pedagógiai és szakmai programjának egyik prioritása a nevelés-oktatás-képzés eredményessége, amelyet az európai, országos, regionális és helyi szakmapolitikai célokat figyelembe véve konkrét, egyértelmű és mérhető stratégiai és operatív célok alapján mér és értékel.

Megjegyzés

• A Pedagógiai Program fókuszában a személyiségfejlesztés, képességfejlesztés, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, a hátránykompenzáció (eltérő lehetőségek kiegyenlítésére való törekvés) és az értékek közvetítése áll. A nevelési és oktatási célok között prioritást élvez a szakemberek képzése, figyelembe véve az iskola jellegzetességeit, az oktatás és a munkaerőpiac igényeit. Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulástanítás eredményessége. (IÖ)

3.2. Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú mutatók azonosítása.

 

 

Megjegyzés

• Az intézmény működési szempontjából kulcsfontosságú sikerkritériumok meghatározása az azonosított partnerek bevonásával történik. Alapja a folyamatos konstruktív együttműködés, melyet a Pedagógia Program, az SzMSz, a munkatervek, beszámolók rögzítenek. A gyakorlóhelyekkel korrekt és eredményes az intézmény kapcsolata. A közös értékek meghatározása segíti a tanulókat felkészíteni a tanulmányaik utáni helyzetekre.

3.3. A rendszeres tanévi értékelés és az intézményi önértékelés keretében a partnerek bevonásával gyűjtik, elemzik és értékelik az intézményi eredményeket és mutatókat, kiemelten az alábbiakat: tanulólétszám trendvizsgálata iskolatípusonként, ágazatonként, szakképesítésenként; a szakképző iskola 9. évfolyamára jelentkezők és felvettek száma és aránya iskolatípusonként, ágazatonként, szakképesítésenként; a szakképző iskolában egy pedagógusra jutó nappali tagozatos szakképző iskolai tanulók száma (az ellátandó feladat alapján számított pedagóguslétszám alapján); a szakképző iskolában tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részesülők aránya az intézmény gyakorlati képzésben részesülő tanulóinak összlétszámához viszonyítva iskolatípusonként, ágazatonként, szakképesítésenként; a szakképző iskolában együttműködési megállapodással gyakorlati képzésben részesülők aránya az intézmény gyakorlati képzésben részesülő tanulóinak összlétszámához viszonyítva, iskolatípusonként, ágazatonként, szakképesítésenként; felnőttoktatásban résztvevők aránya az intézmény teljes tanulói létszámához viszonyítva; országos kompetenciamérések eredményei; tanév végi eredmények tantárgyra vonatkozóan, trendvizsgálattal; szakmai, közismereti, kulturális és sport versenyeredmények: nemzetközi szint, országos szint, regionális szint, megyei szint, települési szint; továbbtanulási mutatók: szakközépiskolások érettségire felkészítő képzése, további szakképesítés megszerzése, felsőoktatási továbbtanulási mutatók, a munkaerőpiacon sikeresen elhelyezkedett tanulók aránya a sikeresen végzett tanulók számához viszonyítva a szakmai vizsga után 6-12 hónappal; a tanulók adott szakképesítésre való felkészítésével és a végzettek általános munkavállalói kompetenciáival való átlagos munkáltatói elégedettség (végzett tanulókat alkalmazó munkáltatók reprezentatív elégedettségmérése alapján); vizsgaeredmények (érettségi vizsga, szakmai vizsga, szintvizsga); adott szakképzést sikeresen befejezők és az adott szakképzést megkezdők aránya; sikeres szakmai vizsgát tett tanulók aránya, az összes, adott évben vizsgázók számához viszonyítva összesen és szakképesítésenként; intézményi elismerések (intézmény, intézményi csoport, munkatárs) száma; szakmai bemutatók, konferenciák, szakmai rendezvények száma; iskolai lemorzsolódási mutatók; elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló, gyakorlati képzőhely, munkaerőpiac); iskolai neveltségi mutatók (fegyelmi esetek, igazolatlan hiányzások száma, dicséretek); hátrányos helyzetű tanulók aránya a teljes létszámhoz viszonyítva; a szakképzést sikeresen befejező hátrányos helyzetű tanulók aránya a képzést megkezdő hátrányos helyzetű tanulók létszámához viszonyítva; szakmai továbbképzésen részt vevő pedagógusok aránya, a továbbképzésre fordított éves forrás; szakértői, szaktanácsadói, vizsgaelnöki tevékenységet folytató pedagógusok aránya a teljes nevelőtestületi létszámhoz viszonyítva.

Megjegyzés

• Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei tanév végi eredmények – tantárgyra; 2 évre vonatkozóan versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint; továbbtanulási mutatók vizsgaeredmények (belső, érettségi, felvételi, nyelvvizsgák) elismerések, kitüntetések lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló) neveltségi mutatók. A hiányzások, késések ellenőrzése, szankcionálása fokozottabb szigorúságot kíván. A Gyulai Szakképzési Centrum GINOP (6.1.2-15 IKER1. IKER2), pályázatában szeptembertől, két éven át, fizetetten lehetőséget kaptak a leggyengébb tanulók általános kompetenciáinak fejlesztésére (Besz1718/4).

3.4. Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják.

Megjegyzés

• Az iskola mérési teljesítménye az országos átlaghoz viszonyítva alacsonyabb kompetenciatípuson-ként és évfolyamonként is. A szakgimnáziumi és szakközépiskolai tanulók teljesítménye nagy eltérést mutat kompetenciatípusonként. A hasonló iskolák átlagához viszonyítva a szakgimnáziumi eredmények nem különböznek vagy kicsivel magasabbak az adott értéktől. A szakközépiskolai eredmények nem különböznek vagy kicsivel alacsonyabbak az adott értéktől. Változás figyelhető meg a szakgimnáziumi eredményekben matematikából. Ez a csoportbontásnak, korrepetálásnak, felzárkóztatásnak köszönhető. Az alapszintet el nem érők aránya az országos átlaghoz képest kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként is jóval magasabb. A legnagyobb probléma a szakközépiskolás tanulókkal van. Itt szinte senki nem érte el az alapszintet matematikából, szövegértésből a tanulók kb 90%-a. A hasonló intézmények átlaga kompetenciatípusonként és évfolyamonként hasonló eredményt mutat. Az alapszintet el nem érő tanulók aránya matematikából és szövegértésből csökkenő tendenciát mutat. A szakgimnáziumi eredményekben matematikából elmozdulás mutatkozik pozitív irányba, szövegértés területén csökkenés van. A szakközépiskolás tanulók eredményeiben nincs változás. Összességében elmondható, hogy a kompetenciamérések eredménye enyhén nő, az előző évek eredményei kismértékű javulást mutatnak, bár ez különbözik a szakgimnáziumi illetve szakközépiskolai osztályok viszonylatában. A CSH-index figyelembevételével ez az eredmény elfogadhatónak tekinthető.

3.5. Az intézmény kiemelt nevelési-oktatási-képzési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.

Megjegyzés

• Az intézmény oktatási-nevelési célrendszeréhez kapcsolódóan az eredmények dokumentálhatóak, és dokumentáltak. Ezek mindenekelőtt a beszámolókban jelennek meg. Az eredmények eléréséhez a pedagógus közösség többsége hozzájárul. A kitűzött célok, feladatok, határidők és azok felelőseinek megjelölése a munkatervben megjelenik. Az intézményben 3 munkaközösség működik, mindegyikük munkája egyértelműen hozzájárul az eredmények eléréséhez.

3.6. Az intézmény nevelési-oktatási-képzési célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak, szakmák oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (versenyeredmények, felvételi eredmények, munkába állás stb.).

Megjegyzés

• Különböző szintű versenyeken vesznek részt a tanulók. Elsősorban szakmai tárgyak versenyein érnek el kiemelkedő eredményeket – országos elődöntők, döntők. A munkába állás a tanulmányok befejezésével nagy százalékban megvalósul. Ezek az eredmények nyomon követhetők és dokumentáltak a beszámolók alapján.

3.7. Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul, a munkatársak bevonása egyenletes.

 

 

Megjegyzés

• Az eredményekhez a munkaközösségek és tagjaik nagy többsége hozzájárul. Ezt mutatják a beszámolók, melyek részletezik az egyes munkaközösségek megvalósított feladatait, eredményeit.

3.8. Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.

Megjegyzés

• Külső elismerések: elsősorban a Centrum részéről történik. Elismerést kapott az intézmény vezetője. Külön helyi, Centrum szintű elismerésben részesülnek a pedagógusok illetve technika dolgozók is.

3.9. Az intézmény vezetője gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk nyilvánosságáról, és tájékoztatja a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezeteket is.

Megjegyzés

• Az intézményben az elért eredmények publikálása nyilvános. A gyakorlati képzésben részt vevő partnereket megfelelően tájékoztatja, a közösen kialakított elvárásrendszernek megfelelően értékel.

3.10. Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása nevelőtestületi feladat.

Megjegyzés

• A mérések eredményeit a tanévzáró értekezleten ismertetik, alapját képezik a következő nevelési év pedagógiai munkájának tervezésekor.

3.11. A belső és a külső mérési eredményeket felhasználják a tanév végi értékelés során és az intézményi önértékelési eljárásban, az új célok kijelölésében, valamint a fejlesztési és intézkedési tervek készítésekor.

Megjegyzés

• Az éves beszámolókban rögzítik a belső és külső mérési eredményeket. Értékelésük nevelőtestületi szinten történik, elsősorban a beszámolókban jelennek meg. Visszacsatolásra kerülnek a pedagógiai munkába. Az eredményeket felhasználják az intézményi önértékelés folyamatában, az ezekhez kapcsolódó fejlesztési tervek elkészítésében.

3.12. A tanulók pályakövetésének kialakult rendje, eljárása van.

Megjegyzés

• A pályakövetés nehézkes, nincs kialakult rendje. Elsősorban a helyben munkát vállaló, helyi cégeknél elhelyezkedő munkaerőt tudják nyomon követni. Ez utóbbi dokumentált, a nyitó értekezleten erről tájékoztatást ad az intézmény vezetője.

3.13. Az intézményben a végzett tanulók pályájának alakulásáról, eredményeiről szerzett információkat felhasználják a pedagógiai-szakmai munka fejlesztésére.

Megjegyzés

• A szakképzésben végzettek nagy része elhelyezkedik a munkaerő-piacon. Kisebbik hányaduk továbbtanul.

4.1. Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok tervezett és szervezett együttműködése jellemző: (szakmai) munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok.

Megjegyzés

• A munkaközösségek tagjai a munkatervekben meghatározott feladatokat az előírásoknak megfelelően végzik. A munkaközösségek tagjai sokat tesznek annak érdekében, hogy a szakmai képzés színvonalát megőrizzék, növeljék. Szakmai munkájukról, a feladatok megvalósulásáról évente kétszer szóban és írásban beszámolnak – nevelőtestületi értekezleteken. A beszámolók az eredmények mellett a fejlődési lehetőségekre vonatkozó javaslatokat is tartalmaznak.

4.2. A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg.

Megjegyzés

• Az oktató-nevelő munkát pozitívan befolyásoló tényezők egyike, hogy iskolai és munkaközösségi szinten is jól átgondolt és reális, megvalósítható munkatervek szerint dolgoznak.

4.3. A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.

Megjegyzés

• Az intézmény működése egy jól átgondolt struktúrára épül, melyben a feladatmegosztások és a hatáskörök tisztázottak. Az SZMSZ tartalmazza az intézményi munkaköri leírásokat – a törvényi előírásokat figyelembe véve a felelősség, jogkör és hatáskör tekintetében, az ebből fakadó munkabeosztást igyekszik a napi tevékenységekhez, feladatokhoz igazítani. Az aktuális feladatok az éves munkatervből egyértelműen kiderülnek.

4.4. Az intézmény szakmai elméleti tanárai és szakoktatói együttműködnek, a képzési cél elérése érdekében egyeztetik a képzési terveiket. A képzés során hatékony kommunikációval, együttműködéssel vesznek részt a szakmai képzés folyamatában.

Megjegyzés

• A kommunikáció elsősorban a munkaközösségeken belül valósul meg. A feladatokat igyekeznek úgy elosztani, hogy lehetőleg mindenki feladatai közé tartozzon az elméleti és a gyakorlati képzés is. Így könnyebben tudják összehangolni e két területet.

4.5. Az intézmény vezetője támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.

Megjegyzés

• A nevelőmunka sikerességének egyik fő alapköveként határozta meg a munkatársak közötti együttműködést. Ezen együttműködés alapja a PP-ben meghatározott feladatrendszer leírása, lebontása részfeladatokra a munkaközösségek részére (munkaközösségi tervek), az együttműködés leírása az SZMSZ-ben. A vezetők közötti feladat és felelősség megosztása, a vezető helyettesítési rendje pontosan dokumentált. A munka a munkaköri leírások alapján folyik.

4.6. A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, elemzése és értékelése.

Megjegyzés

• Az intézményben 3 munkaközösség működik. Munkatervek alapján dolgoznak. Tanév végén az elvégzett munkát elemzik, arról az értekezleten beszámolnak. Megjelölik, hogy a vállalt feladatokból mit és hogyan sikerült megvalósítani. Fontos szerepe van a bemeneti adatok elemzésének, valamint a kimenettel történő összehasonlításnak.

4.7. A tanulók nevelése-oktatása-képzése érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.

Megjegyzés

• A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű valamint beilleszkedési-tanulási-magatartási nehézségekkel küzdő tanulók folyamatos figyelése és segítése az intézmény alapvető feladatai között van. A szaktanárok, osztályfőnökök mellett a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti a tanulókat. A feladatok nagy részét külső szakemberrel kellene megoldani. Ennek hiányában az intézményben oktató pedagógusok – a szükséges végzettség nélkül próbálják lelkiismeretesen ellátni. Mindenképpen fejleszteni kell a jövőben, nagy igény van rá.

4.8. Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.

Megjegyzés

• A záróvizsgák és az érettségi eredményei a pedagógusok lelkiismeretes munkáját tükrözik. A munka eredményeképpen a tanulók a szakképesítésekhez szükséges készségeket, képességeket, jártasságokat, attitűdöket elsajátítják. Már tanulmányaik alatt többen állnak alkalmazásban. A szakmai műhelymunkát - a bejárás során tapasztaltakkal összhangban, lelkiismeretes, az innovatív fejlődésre hajló oktatók végzik.

4.9. Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok bevezetése, támogatása, ebben a munkaközösségek meghatározó feladatot vállalnak.

Megjegyzés

• A pedagógusok, a munkaközösségek szívesen osztják meg egymással jó gyakorlataikat (pedagógus interjú!). A munkaterv és a munkaközösségek munkatervei alapján látható, hogy az intézményben alkalmazott pedagógusok tapasztalataikat és a továbbképzéseken elsajátított ismereteket megosztják egymással. Ebben a folyamatban a munkaközösségek is jelentős szerepet vállalnak. A GINOP pályázat keretében hétvégi továbbképzéseket szerveznek. A tanulásmódszertan fejlesztésében külső cég is segítséget nyújt.

4.10. A szakmai munkaközösségek, a közismereti tanárok, a szakmai elméleti tanárok és szakoktatók részvételével az intézmény szakmaszerkezetének, az újonnan megjelenő korszerű szakképzési tartalmaknak és új módszertanoknak megfelelően az intézményi célok figyelembevételével végzik a belső tudásmegosztó tevékenységüket.

Megjegyzés

• A belső tudásmegosztás fő terepe elsősorban a munkaközösségek szintje. Ennek bővítése prioritásként jelenik meg az intézmény munkaterveiben. Elsősorban a szakmai területekre korlátozódik.

4.11. Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.

Megjegyzés

• Az SzMSz szabályozza. Heti rendszerességű vezetői értekezletek, munkatervben maghatározott értekezletek. Hirdetés a tanári szobában, a hirdetőtáblán. Üzenőfal. Iskolarádió. Személyes találkozás. Levelező rendszerek. Social Network (fb).

4.12. Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.

 

 

Megjegyzés

• Az SzMSz és a munkatervek rögzítik az értekezletek, munkaközösségi gyűlések, megbeszélések időpontjait – ezek rendszerességgel jelennek meg a tervezetben és a beszámolókban. Az intézményen belüli kommunikáció napi rendszerességgel jelen van. Az iskola szakmai tevékenységét segíti a szakképzési szakmai munkaközösség, munkájába bevonja a külső képzőhelyek kapcsolattartóit, oktatóit. A munkaközösség-vezetők felelnek a rendszeres információátadásért. A munkaközösség vezetők az intézményvezetéstől kapott információkat kötelesek haladéktalanul megosztani a közösség tagjaival.

4.13. Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.

Megjegyzés

• Az intézmény az információcsere valamennyi eszközével él. A hivatalos megjelenési formák mellet igyekszik a digitális világ adta lehetőségeket is kihasználni (iskolai social network).

4.14. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.

Megjegyzés

• A tantestületi és munkaközösségi értekezletek rendje a munkatervekben rögzített. Az alkalmazottak a rendszeres napi kommunikációnak, megbeszéléseknek és az értekezleteknek köszönhetően minden tájékoztatást megkapnak.

4.15. Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.

Megjegyzés

• Az értekezletek témája és szerveződése egyrészt előre szabályozott, másrészt az aktualitásnak megfelelően, az adott témában érdekeltek összehívásával történik. Rendje az SZMSZ-ben és a munkatervben megjelenik.

4.16. A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.

Megjegyzés

• Ezek fő terepe: a beszámolók, a tanév végi értekezletek - erre lehetőséget biztosítanak. Az intézmény vezetése él is ezekkel a lehetőségekkel. (Szóbeli és írásbeli értékelés.)

5.1. Az intézmény pedagógiai és szakmai programjával összhangban a vezető(k) irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése. A külső partnerek (különösen a szakképzésben együttműködő külső gyakorlati képzőhelyek) köre ismert az intézmény munkatársai, tanulói és a szülők számára.

Megjegyzés

• Az intézmény fontosnak tartja a partnerekre vonatkozó kapcsolati rendszerét. A partnerek beazonosítottak (PP/37) – szakminisztériumok, Kereskedelmi és Iparkamara, Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsabai Kirendeltség és Szolgáltató Központ, helyi egészségügyi szervek, helyi Polgárvédelmi Parancsnokság, , Tűzoltó parancsnokság, rendőrség, Fogyasztóvédelem, Egyházak, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. A partnerekkel való kapcsolattartás szabályozott. Külső vállalatok: Csaba Metál Zrt. kapcsolat – gyakorlati képzés. Felina Hungária Rt. – ruhaipari szaktanárok, gyakorlat.

 

 

5.2. Az intézmény partnerkapcsolatot működtet más szakképző intézményekkel, szakmai szervezetekkel, a területi kamarákkal, a duális képzésben résztvevő gyakorlati képzőhelyekkel, a munkaerő-piaci partnerekkel, a pályaorientációs és pályaválasztási tevékenysége során partnerként megjelenő oktatási intézményekkel, a leendő tanulókkal és szüleikkel.

Megjegyzés

• Az SzMSZ meghatározza a külső kapcsolatok rendszerét, formáját, módját. Ezek elsősorban - közös értekezletek, szakmai előadások és megbeszélések, intézményi rendezvények vagy hivatalos ügyintézés formájában jelennek meg. Ennek felelőse a tagintézmény-vezető, aki a következő intézményekkel áll kapcsolatban: • Gyulai Szakképzési Centrum, az intézmény fenntartója és annak tagintézményei • Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara • Szeghalom Város Önkormányzata • Békés Megyei Kormányhivatal • Oktatási Hivatal, NSZFH • Szeghalom város általános és középfokú iskolái és óvodái • Nevelési Tanácsadó • Szeghalmi Rendőrkapitányság • Szakképzési partner vállalatok: o Csaba metál o Felina o KUKA Robotics o Technoszer2000 Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart fenn olyan partnerekkel, ahol a szakképzés és a felnőttképzés jogszabályban előírt gyakorlati képzéseinek, illetve az elméleti oktatás központi programban előírt végzettségű oktatóinak rendelkezésre állása biztosított.

5.3. Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik: Az intézmény szorosan együttműködik a területi kamarai szervezetekkel a képzési igények megismerésében, a duális képzés működtetésében, a gyakorlati képzőhelyek támogatásában. Az intézmény a pályaorientációs és pályaválasztási tevékenysége során az igények megismerésében, a munkaerő-piaci elvárások megismertetésében szorosan együttműködik más oktatási intézményekkel, különösen az általános iskolákkal, a leendő tanulókkal és szüleikkel. Az intézmény a duális képzés megvalósítása során együttműködik a gyakorlati képzőhelyekkel, elősegíti a szakmai elméleti oktatás és a gyakorlati képzés összehangolását, biztosítja a külső gyakorlati oktatók számára a részvételt a szakmai munkaközösségi munkában. Az intézmény együttműködik a működési területén a többi szakképzést folytató intézménnyel a képzési kínálat felülvizsgálatában, összehangolásában és a duális szakképzés feltételeinek biztosításában.

Megjegyzés

• Nyitott oktatási intézményként működnek. Tisztában vannak azzal, hogy céljaikat és feladataikat csak akkor tudják megvalósítani, ha egy bővülő, a tanárok és a diákok számára egyaránt motiváló kapcsolatrendszert alakítanak ki. Az intézmény külső képző partnereinek száma folyamatosan bővül. Szükség is van rájuk, mert konfliktus helyzetekben megoldást jelenthet egy alternatív képzőhely jelenléte. Az intézmény törekszik a tanuló szerződések növelésére. A duális szakképzés feltételeinek biztosítása érdekében kooperatív megbeszéléseket folytatnak a gyakorlatok illetve az év végi záróvizsgák megszervezésében, lebonyolításában. A záróvizsgák szervezésében, előkészítésében és lebonyolításában szinte minden szaktanár kiveszi részét. A tanulókra motiválólag hatnak a különböző ösztöndíjak (Szabóky).

5.4. Az intézményi célok meghatározása, az intézmény terveinek elkészítése és megvalósítása során megtörténik az érintett külső partnerekkel az egyeztetés: Az intézmény a külső partnereit bevonja a célok meghatározásába. Az intézmény a területi kamarákat, a gyakorlati képzésben résztvevő munkaerő-piaci partnereket bevonja a mérési eredmények elemzésébe, értékelésébe, az értékelés eredményéről információt szolgáltat számukra. Az intézmény kapcsolatot tart fenn szakmai szervezetekkel, együttműködik a kapacitásépítés, a minőségjavítás és a teljesítmény fokozása érdekében. Részt vesznek mérésekben, kutatásokban, konferenciákon, új eljárásokat, módszereket ismernek meg és építenek be a pedagógiai-szakképzési gyakorlatba.

Megjegyzés

• Az intézmény terveinek elkészítése során a vezető kikéri a partnerek véleményét, folyamatosan egyeztet velük (munkaterv adatai).

5.5. Rendszeresen megtörténik a kiemelt, kulcsfontosságú partnerek (különös tekintettel a szakképzésben érintettek) igényeinek, elégedettségének megismerése.

Megjegyzés

• A rendszeres információcsere, a kérdőíves elégedettségmérés biztosítják a kulcsfontosságú partnerek véleményének megismerését.

5.6. Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.

Megjegyzés

• Az iskola a nevelőtestület feladatkörének részleges átadásával panaszkezelő és fegyelmi bizottságot hozott létre. Szülői Szervezetnek jogorvoslati lehetősége van (SzMSz) – a fenntartóhoz jogorvoslati kérelmet nyújthat be, amennyiben jogainak megsértését tapasztalja vagy vélelmezi.

5.7. Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.

Megjegyzés

• Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon, beszámolók révén, értekezletek keretében, valamint munkatársi értekezletre és rendezvényekre való meghívással tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének. A jogszabályban előírt dokumentumok a megfelelő felületeken elérhetők.

5.8. Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).

Megjegyzés

• Az intézmény külső partnerei felé történő információáramlás a munkatervek és az SZMSZ alapján minden formában, azaz szóbeli tájékoztatással, papír alapon és digitális formában is megtörténik.

5.9. A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

Megjegyzés

• Az intézmény szerves része a helyi közéletnek. Munkáját igyekszik megismertetni a város lakóival és a város vezetésével. Figyelembe veszi a partnerek igényeit, elvárásait. Az intézményvezetővel történt interjú során az derült ki, hogy a partnerek tájékoztatása erősen egyoldalú, visszajelzést, véleményezést nagyon ritkán kapnak.

5.10. Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.

Megjegyzés

• A hagyományokat ápoló, a nemzeti érzést erősítő városi rendezvényeken (Március 15, Október 23) ugyanúgy részt vesznek, mint más ünnepi eseményeken. Elsősorban a helyben lakó tanulókat tudják bevonni ezekbe az eseményekbe. A sport területén is aktívan részt vesznek (pl. Sárrét futás). Korrekt kapcsolatot ápolnak a helyi Önkormányzattal, melynek keretében a sportutaztatás terén kapnak segítséget.

5.11. A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális/országos szakmai és egyéb rendezvényeken.

Megjegyzés

• Jelentős esemény az Európai Szakképzés Hete, ahol a tanulóiknak és más intézményből érkezett tanulóknak pályaválasztási és pályaorientációs tevékenységet folytatnak. Kiemelt esemény még a Szakmák Éjszakája, ahol a nevelőtestület egésze kiveszi részét a szakmák és az iskola népszerűsítésében. Kiemelten foglalkoznak azzal, hogy az általános iskolások megismerjék az intézményt. A közösségi rendezvények sikeresek, a tanulók és a pedagógusok szívesen vesznek részt rajtuk, magas motivációval.

5.12. Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve az ezekre történő jelölésekkel.

Megjegyzés

• Elsősorban a Centrum szintjén történik.

6.1. Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai és szakmai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.

Megjegyzés

• Rendszeresek a felmérések, ezeket előre megadott formában és határidőre elkészítik a fenntartó felé. A fenntartó ezeket az igényeket prioritási sorrendben, anyagi forrásaihoz mérten teljesíti is. Jól látszik az iskolán a gondozás, ápolás, javítás, fejlesztés.

6.2. Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelés-oktatás-képzés feltételeit és pedagógiai-szakmai céljait.

Megjegyzés

• Fejlesztési terv van, évente frissül, esetenként egy-egy pályázathoz kapcsolódva még sűrűbben is.

6.3. Az intézmény rendszeresen felméri a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének-oktatásának-képzésének tárgyi igényeit, és a hiányosságokra intézkedési tervet készít.

Megjegyzés

• A különleges bánásmódot igénylő tanulók oktatása-nevelése elsősorban pályázati forrásokból valósul meg, a helyiségeket az iskola biztosítja.

6.4. Az intézmény a pedagógiai és szakmai programjában vállaltaknak megfelelően rendelkezik a különleges bánásmódot igénylő tanulók neveléséhez-oktatásához-képzéséhez szükséges tárgyi környezettel, gondoskodik annak fejlesztéséről.

Megjegyzés

• Az iskola rendelkezik a fenti tárgyi környezettel, és fejleszti is azt a GINOP pályázatban.

6.5. Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató-képző munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán és tanórán kívül való alkalmazásuk nyomon követhető.

 

 

Megjegyzés

• A iskola dolgozói folyamatosan használnak IKT eszközöket: digitális tananyag feldolgozása, laptopok, tablettek, mobiltelefon, interaktív táblák…

6.6. Az intézmény a stratégiai célok alapján rendszeresen felméri a munkatársak képzési szükségleteit, és reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató-képző munka humánerőforrás-szükségletéről. A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat időben jelzi a fenntartó számára.

Megjegyzés

• Új képzett munkaerőt nehéz találni, főleg matematika, mérnöktanár, fizika, kémia. Az iskola folyamatosan figyeli a szükségleteket, intézkedik a személyi kérdésekben.

6.7. Az intézmény a szakmaszerkezetének, a korszerű szakképzési tartalmaknak és módszereknek megfelelően, az intézményi célok figyelembevételével tervezi meg a külső és a belső továbbképzéseket. Prioritásként kezeli a szakmai elméleti tanárok és a szakoktatók tartalmi és módszertani képzési igényét.

Megjegyzés

• Folyamatosan vannak belső és külső továbbképzések, de nem kezeli prioritásként a szakmai elméleti tanárokat és a szakoktatókat.

6.8. A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.

Megjegyzés

• Első helyen van a szakértelem, a szorgalom, a precíz munkavégzés és második helyen van az egyenletes terhelés.

6.9. A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelési-oktatási-képzési munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.

Megjegyzés

•  

6.10. Az intézmény a pedagógus továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembevételével alakította ki.

Megjegyzés

• Az egyéni életpálya figyelembe vétele csak az iskolai érdekek után történik.

6.11. A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.

Megjegyzés

• Az irányítási munka kiváló, de az ellenőrzési tevékenység még fokozható.

6.12. Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti tanulás kultúrájának fejlesztésében.

Megjegyzés

• A szervezeti kultúra a szervezet tagjai által elfogadott, közösen értelmezett feltevések, értékek, meggyőződések, rendszere. Az interjúk alapján ez a tanulásra vonatkoztatva megfelelő, melyben az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz.

6.13. Az intézményben a szervezeti tanulás kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik. Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.

Megjegyzés

• A pedagógiai program alapján igen.

6.14. Az intézményben zajló szervezetfejlesztés tudatos, módszertanilag felépített folyamat. Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.

Megjegyzés

• A pedagógusok nemcsak gyűjtik, de meg is osztják egymással a jó gyakorlatokat.

6.15. Az intézmény átlátható minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik, amelynek alapja az önértékelési rendszer.

Megjegyzés

• Az intézményben az OH által kiadott és támogatott, a hatályos jogszabályoknak megfelelő minőségirányítási rendszer, és önértékelés működik.

6.16. Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató-képző munka részét képezik.

Megjegyzés

• Kiemelkedő terület a hagyományápolás. Kiemelném a szalagavató műsort, a Szigeti sír gondozását, a koszorúzásokat, továbbá a diákigazgató választást.

6.17. Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

Megjegyzés

• Igen, ezek a vizsgált dokumentumok elején található idézetekből, emlékiratokból is jól látszanak.

6.18. A munkatársak felelősségének és hatáskörének, beleértve a minőségbiztosítási felelősségi köröket is, meghatározása egyértelmű, azok az intézmény alapdokumentumaiban, terveiben szabályozottak, az intézményi működési gyakorlat annak megfelelő.

Megjegyzés

• Az SZMSZ-ben lefektetett hatáskörök, felelősségek egyértelműek, ezek mentén folyik a napi munka.

6.19. A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.

Megjegyzés

• Első helyen van a szakértelem, a szorgalom, a precíz munkavégzés és második helyen van az egyenletes terhelés.

6.20. A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósítását.

Megjegyzés

• Igen, de az igazgató több feladatot is leoszthatna a beosztott dolgozóknak.

6.21. Az intézményben szabályozott és követhető a döntés-előkészítés folyamata. Megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.

Megjegyzés

• Első a pártatlan és többoldalú tájékoztatás. Ezután időt kell hagyni a vélemények formálására. Ezt követi egy olyan fórum, ahol mindenki elmondhatja a véleményét a témáról. Ha kell, ezután szavazás következik.

6.22. A munkatársakat már a korai szakasztól bevonják a tervezés folyamatába, ideértve a minőségfejlesztést is.

Megjegyzés

• Mivel kis létszámú a tantestület, ezért nincs akadálya, hogy már a korai szakaszban bevonják őket a tervezés folyamatába. Bizonyos részterveket szakértői csoportok alkotnak.

6.23. Az intézmény tudatosan foglalkozik az innovációs javaslatok, ötletek gyűjtésével, továbbfejlesztésével, megvalósításával és a szakképzés minőségének javítása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn szakmai partnereivel. Az intézmény támaszkodik a gazdálkodó szervezetek szakmai, technológiai ismereteire, tapasztalataira, a szakképzés minőségének javítása érdekében.

Megjegyzés

• A szakmai partnerekkel rendszeres a kapcsolat. A gazdálkodó szervezetek segítik az iskolát, számítanak a kikerülő munkaerőre. Az innováció folyamatos, több új gépet, próbapadot, építőkészletet láttunk a bejárás során.

6.24. Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, team-munkára, fórumokra. A tantestület és az intézményvezetés nyitott a legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére és alkalmazására.

Megjegyzés

• Az előbb említett eszközök használatához, azok használatának a tanításához nélkülözhetetlen a továbbképzések rendszere. Erre kiválóak a műhelyfoglalkozások, team munkák.

7.1. Az intézmény pedagógiai és szakmai programja az európai, országos, regionális és helyi szakmapolitikai célok figyelembevételével készül; konkrét, egyértelmű és mérhető stratégiai és operatív célokat határoz meg, koherens a kiadott szakmai és vizsgakövetelményekkel és kerettantervekkel.

Megjegyzés

• Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal. A pedagógiai dokumentumok az előírásoknak megfelelően készültek.

7.2. Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai és szakmai programjában foglaltak megvalósulását.

Megjegyzés

• A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait. A beszámolók tükrözik az intézmény pedagógiai és szakmai programjában foglaltak megvalósulásának nyomon követését. (beszámolók)

7.3. Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek, terveinek, feladatainak ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.

 

 

Megjegyzés

• Az éves munkatervek pontosan meghatározzák az adott tanév feladatait, a dátumokat. (munkatervek).

7.4. A tervekben (továbbképzési program, beiskolázási terv, tanévi intézményi munkaterv, munkaközösségi munkatervek, pedagógiai fejlesztési tervek, pedagógusok pedagógiai tervei stb.) jól követhetők a pedagógiai és szakmai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, a feladatok, felelősök, és a megvalósulást jelző eredménymutatók.

Megjegyzés

• Az intézmény igyekszik nyomon követni a tervek megvalósulását és a mérési (jelen esetben az érettségi, szakmai vizsgák) eredményeket számon tartja.

7.5. A tervek a nevelőtestület és a kiemelt partnerek bevonásával készülnek, a nyilvánosságuk biztosított.

Megjegyzés

• A tervek nyilvánosak, a partnereket tájékoztatják. (Honlap, interjúk)

7.6. A továbbképzési és humánerőforrás-fejlesztési tervek elkészítése az eredmények elemzésére épül, és annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.

Megjegyzés

• Van továbbképzési terv, a szükséges és hasznosítható tudás megszerzésére irányulva. Elsődleges az intézmény érdeke, de az egyéni elképzeléseket is támogatják lehetőség szerint. (továbbképzési-terv, vezetői interjú)

7.7. A tanítási módszerek, a nevelő-oktató-képző munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása a pedagógiai célokkal összhangban történik, lehetővé téve, hogy a tanulók elérjék az elvárt tanulási eredményeket.

Megjegyzés

• A nevelő-oktató munkát segítő eszközök kiválasztása a pedagógiai célokkal összhangban történik. ( interjúk)

7.8. Az intézmény a pedagógiai és szakmai programjában kitűzött célok teljesülését tanévenként méri és értékeli. Az értékelés eredményeit felhasználja a pedagógiai és szakmai program felülvizsgálatánál, módosításánál.

Megjegyzés

• Az intézményegység a pedagógiai és szakmai programjában kitűzött céljainak teljesüléséről a beszámolókban tesz értékelést. (beszámolók)

 

 

Elvárások értékelése

 

1 Pedagógiai folyamatok

Kiemelkedő tevékenységek

• A stratégiai és operatív tervek összhangja, a tanulási eredmények követése, elemzése. Az iskola méretéből adódóan különös figyelem és törődés a gyerekekkel és egymással. Az intézmény terveinek megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek, a DÖK és a szakképzési partnereink bevonásával történik. Az intézményben magas színvonalú pedagógiai munka folyik. Erős hivatástudat és összetartás a nevelőtestületben.

Fejleszthető tevékenységek

• Az Országos Kompetenciamérés eredményeinek és hatásvizsgálatainak hangsúlyosabb megjelenítése, figyelembe vétele a tervezési dokumentumokban. Hatékonyabb tanulástechnikai eszközök és módszerek alkalmazása. Jó gyakorlatok gyűjtése és dokumentálása. A belső ellenőrzési tervek megvalósítása.

 

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

-

Kiemelkedő tevékenységek

• A különféle hagyományok ápolása, amelyeknek erős közösségépítő ereje van. Jól működik a pedagógusok egymás közötti tudásmegosztása is. A személyre szabott nevelési-oktatási feladatok ellátására az intézmény felkészült. Nagy hangsúlyt fektet a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységekre. A tanulók szociális hátrányainak enyhítésére a tantestület nagy figyelmet fordít, rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, számtalan felzárkóztatást és programot szerveznek.

Fejleszthető tevékenységek

• A fejlesztést igénylő tanulókat fejlesztőpedagógus, utazó gyógypedagógus lássa el, és lehetőleg ne a késő délutáni órákban. Valahogyan emelni kellene az önálló tanulás napi időtartamát. A tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit is be kell vonni a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.

 

3. Eredmények

-

Kiemelkedő tevékenységek

• Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka során folyamatosan vizsgálják, hogy a pedagógiai programban megfogalmazott célok elérése reális-e az elért eredmények alapján. Az intézmény eredményeinek elemzése, az értékelés eredményének visszacsatolása folyamatosan jelen van. Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul. Az intézmény vezetése gondoskodik, hogy értekezletek alkalmával a tanulási eredményességről szóló információkat a kollégák megismerjék. A kompetenciamérések ill. házon belüli mérések eredményeiről korrekt információt adnak, meghatározzák a fejlesztéshez, változtatáshoz szükséges lépéseket. A pedagógiai folyamatokat átgondolják, megtervezik, levonják a megfelelő konzekvenciát és megalkotják a fejlesztési és a tehetséggondozáshoz szükséges terveket. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. A nevelési célokhoz kapcsolódó eredmények megfelelnek az elvárásoknak.

Fejleszthető tevékenységek

• Az érettségi és szakmai vizsga eredmények javítása. A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása legyen, vagy jobban dokumentálttá váljon. A tanulók pályakövetésének megújítása, az eredmények kiértékelése, visszacsatolás. A kompetenciaeredmények javítása matematikából, szinten tartása szövegértésből. Az önértékelés rendszerének szempontrendszere és eredményei hangsúlyosabban jelenjenek meg a munkatervekben, beszámolókban. A fejlesztési tervek egységes formába öntése.

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

-

Kiemelkedő tevékenységek

• csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. Az intézmény belső kapcsolatrendszerének középpontjában a támogató szervezeti struktúra áll, amely a pedagógusok szakmai együttműködésén (munkaközösségek) alapszik. A nevelő-oktató munka érdekében tervszerűen működő, folyamatos megújulásra képes, innovatív közösségek munkaközösségeket alakítottak ki. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. A magas szintű szakmai munka érdekében havonta nevelőtestületi értekezletet tartanak. A tudásmegosztás érdekében ötletbörzét, közös internetes oldalakat alakítottak ki. A továbbképzésekről egymásnak beszámolnak a kollégák.

Fejleszthető tevékenységek

• Az intézményben folyó munka értékelésének szóban vagy írásban való hatékonyabb eljuttatása a munkatársakhoz. Magas színvonalú internet szolgáltatás, e-ügyintézés intézményi feltételeinek megteremtése. A digitális információátadás lehetőségeinek kiaknázása. Az IKT kompetenciák fejlesztése, belső tudásmegosztás.

5. Az intézmény külső kapcsolatai

-

Kiemelkedő tevékenységek

• Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. A partnerekkel kialakított kapcsolatrendszeren keresztül felméri a partnerek igényeit, elégedettségét és befogadja innovatív ötleteiket. Az intézmény kihasználja azokat a lehetőségeket, ahol a környezete számára bemutathatja eredményeit, és megjelenik a szűkebb/tágabb közösség (szakmai szervezet, település) életében is feladatvállalásaival. Részt vesznek innovatív pályázatokban, ill. az infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges pályázatokban. A pedagógusok és tanulók aktívan részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.

Fejleszthető tevékenységek

• Támogatói rendszer bővítése. Alapítványi támogatások (szülői 1 %, partnercégek támogatásai) Legyen kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése, annak rögzítése, dokumentálása. A munkáltatói elégedettségmérés fejlesztése.

6. A pedagógiai munka feltételei

-

Kiemelkedő tevékenységek

• A város és a környező városok meghatározó gyáraival, üzemeivel a szakmai kapcsolatok. A példamutató hagyományápolás.

Fejleszthető tevékenységek

• Az igazgató több részműveletet oszthatna le a beosztottaknak, így több ideje maradna az innovációra, a stratégiai tervezésre. Intézkedési terv kialakítása a belső infrastrukturális feltételek további fejlesztésére, az iskolaépület még elmaradt felújítására, a tárgyi feltételek továbbfejlesztésére.

7. A Kormány, az oktatásért felelős miniszter, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, és a szakképesítésekért felelős miniszterek által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai és szakmai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

-

Kiemelkedő tevékenységek

• A célok meghatározásánál az intézmény sajátosságait figyelembe veszik. Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek, terveinek ütemezése. A Pedagógiai Program szervesen illeszkedik és koherens egységet alkot a tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal. A tanítási módszerek, a tankönyvek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai célokkal összhangban történik. A felnőttoktatáshoz illeszkedő tanítás módszertani eljárások alkalmazása.

Fejleszthető tevékenységek

• A szakmai program fejlesztése és megismertetése a belső és külső partnerekkel. A mérési eredmények összehasonlító, elemző értékelése.