1. INTÉZMÉNY VEZETÉSI PROGRAM

 

1.1. Társadalmi kihívások

 

• A nemzeti köznevelési törvény, a szakképzésről szóló törvény és a felnőttképzési törvény végrehajtásának kihívásai
• A duális képzés és az új OKJ kihívásai
• Az országban zajló társadalmi és gazdasági változásokkal járó kihívások
• Magas a térségben (járásban) a szakképzetlen munkanélküliek aránya
• A családok jelentős részének értékrendjében nem a megfelelő helyen szerepel a szaktudás és a munka

 

1.2. Intézményi kihívások

 

• Az iskola mérete miatt nehéz a megfelelő szakos ellátottság biztosítása, sok az óraadó, a meghirdetett álláshelyekre szinte senki nem jelentkezik
• Magas a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma
• Sok a magatartási és beilleszkedési zavarral küszködő, gyenge képességű tanuló
• A település méretéből adódóan kevés a gyakorlati képzőhelyek száma, kevés a minősített munkahely
• A kevés munkahely miatt nehéz „duális képzésben” új szakmákat indítani
• Egyre több tanuló jelentkezik érettségit adó képzésekre, gyenge tanulmányi eredményei ellenére, így folyamatosan csökken a szakmai képzésre jelentkezők száma
• Nem mindig a munkaerő piaci igényeknek megfelelően választanak szakmát a pályaválasztó tanulók (divatszakmák, amelyek tanulókat vehetnek el tőlünk)
• Az iskolai agresszió elterjedése, melynek megnyilvánulási formái többnyire verekedések, rongálások, zsarolások
• Az intézmény nyitottsága nehezíti a jogszabályok (dohányzás, házirend stb.) betarthatóságát
• A problémák kezeléséhez nehéz a szülőket bevonni

Vezetői munkámban elsődlegesen ezen kihívásokra szeretnék válaszokat találni és megvalósítható célokat kitűzni magam-magunk elé.

1.3. Távlati célkitűzések

 

A nemzeti köznevelési törvény és a szakképzésről szóló törvény alapján nem betanító, hanem több, későbbi szakma gyakorlásának lehetőséget adó szakképzésnek kell kialakulnia. Erre garancia lehet a duális szakképzés, amelyben a szakmák szerkezete, egymásra épülése biztosítja a több szakma elsajátítását, a több lábon állást a munkaerőpiacon. Az iskolai oktatás tartalmának és módszereinek elő kell segítenie a világgazdaság modernizációs áramlatainak megfelelő ismeretek, képességek, és készségek kialakítását.

„Tradíció és innováció” – hallható egy reklámban. Esetünkben elsősorban a térség (tradíció), másodsorban az egyén elvárásai szerint kell megfelelni a kihívásoknak és megújulni (innováció) az oktatásban. Ebben különleges szerepet játszanak az információs társadalom által megkívánt ismeretek, a kommunikációs készség, a gyors problémafelismerő és döntési képesség, a konfliktusok kezeléséhez, és elviseléséhez szükséges készségek, valamint a kritikai gondolkodás és az együttműködési képesség fejlesztése.

Növekszik az olyan tulajdonságok fontossága, mint a megbízhatóság, a kiszámíthatóság, a minőségért érzett felelősség. Mindezeknek az értékeknek kialakításával nevelésünk jelentősen hozzájárulhat az emberi erőforrások minőségének javításához, s ezáltal a gazdaság versenyképességének erősítéséhez.

Összefoglalva olyan szakembereket szeretnénk képezni, akik megfelelő, használható szakmai tudással rendelkeznek, képesek és motiváltak az élethosszig tartó tanulásra, valamint megfelelő értékrenddel rendelkeznek.

 

1.4. Rövid távú célkitűzések

 

1.4.1. Szakmai célkitűzések

 

• A nemzeti köznevelési és szakképzési törvényből adódóan iskolánk továbbra is az érettségi és szakmai vizsgára, a munkába állásra, az önálló életkezdéshez szükséges ismeretekre készítsen fel
• Olyan széleskörű és megalapozott szakmai elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtson, melynek révén biztosítható a munkáltatói igényekhez történő gyors alkalmazkodás
• Az alkalmazásképes tudásanyag birtokában tanulóink legyenek képesek szakmai ismereteik folyamatos bővítésére, korszerűsítésére, másod- illetve további szakképesítések megszerzésére
• A szakképzés időszakában a nevelési célok megvalósításának is érvényesülni kell. Központi helyet foglal el a nevelésben a szakmunkás hivatása, a gazdasági életre való felkészítés. Fontos szempont a munka megbecsülése, a kitartó, pontos, minőségi munkavégzés.
• A szakmai képzés időszakában is kiemelt feladat kell, hogy legyen a tehetséggondozás, valamint a lassabban haladó tanulók továbblépési feltételének megteremtése, felzárkóztatása. A tehetséges, valamint a felzárkóztatásra szoruló tanulókat tanórán kívül is segíteni kell a jobb, a legjobb eredmény elérésére.
• Gyakorlati képzés során szerezzenek olyan jártasságot, hogy szakmájukat megfelelő színvonalon tudják ellátni.
• A gazdasági, műszaki, technikai fejlődéssel folyamatosan lépést kell tartani és fontos, hogy a korszerű ismeretek minél hamarabb beépüljenek az oktatásba. A szakmai oktatás színvonalának növelése megköveteli a személyi és tárgyi feltételek folyamatos bővítését, korszerűsítését.
• Továbbra is fenn kell tartani az intézményre jellemző magas szintű informatikai ágazati oktatást, hiszen nagy a kereslet a jól képzett informatikai szakemberek iránt. (Informatikai rendszerüzemeltető, szoftverfejlesztő, CAD-CAM informatikus
• A gépészeti ágazatban végzettekre a térségben található vállalkozásokban, szakképzési partnereinknél is szükségük van, mint „továbbképezhető” középvezetőkre. (gépgyártástechnológiai technikus)
• A ruhaipari technikus képzés ágazati szakgimnáziumi oktatást felmenő rendszerben legkésőbb a 2018/2019-es tanévben el kell indítani. Nagyobb népszerűsítési kampánnyal, mert az idei tanévben egy jelentkezőt regisztráltunk.
• A szakképzés tekintetében tovább szeretném bővíteni a választható szakmákat a megyében hosszú ideje hiányszakmaként nyilvántartott gépi forgácsoló és a fehérnemű-készítő és kötöttáru összeállító szakképesítésekkel.
• Terveim között szerepel mezőgazdasági jellegű szakmák indítása (esetleg felnőttképzésben), hiszen vannak ilyen végzettségű szakembereink és fogadó vállalkozások.
• A szakképző iskolák akkor tudnak versenyképesek maradni a munkaerőpiacon, ha a felmerülő képzési igényekre a lehető leggyorsabban tudnak reagálni.
• A regionális bizottságok helyett megyei fejlesztési és képzési bizottságok tesznek javaslatot a szakmaszerkezeti döntésre, amelyet a kormány alkot meg rendelet formájában, és bizonyos fokig centralizálja az intézmények szakképzési stratégiáját. Ebben a tekintetben fontosnak tartom a megfelelő intézményi reakciókat, a képzési struktúra alkalmazkodó készségét.
• Fontosnak tartom, hogy most, amikor jelentős változások közepette áll mind a köznevelés mind a szakképzés, gyorsan és megfelelő válaszokat találva tudjunk reagálni, így biztosítva intézményünk versenyképességét és színvonalát.
• Hatékony kitörési lehetőséget látok a felnőttképzésbe való szélesebb körű bekapcsolódásba.
• Az iskola számára elengedhetetlen, hogy a már meglévő kapcsolatait a vállalatokkal, vállalkozásokkal ápolja szélesítse és tovább erősítse. Erre jó esély van füzesgyarmati KUKA Robotics üzem „személyében”.
• A szaktanácsadói hálózat segítségét szeretném kérni a hatékonyabb pedagógiai munka-, a sikeres pedagógus- és intézményi minősítés érdekében.

 

1.4.2. A nevelő munkára vonatkozó konkrét elképzelések

 

• Az intézmény nevelőtestületének a személyiség- és közösségfejlesztés terén olyan pedagógiai munkát kell végeznie, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban.

 

• Ez irányú tevékenységünk csak akkor lehet eredményes, ha az iskola:

• teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a munkának, a sportolásnak, a szórakozásnak
• ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködései készségét, egymás tiszteletét
• ha hozzájárul életmódjuk, szokásaik révén egy stabil értékrend kialakításához

 

A célok elérése érdekében támogatni kívánok minden olyan kezdeményezést, tevékenységi formát, mely a tanulók személyiségfejlesztésére irányul. (öntevékeny diákkörök, innovációs műhely, szabadidős tevékenységek, szakkörök)

 

• A személyiségformálás egyik fontos eszköze az iskolai épületek, a berendezések esztétikuma. Egy igényesen kialakított környezet maga nevelő hatású. Egy ebben a szellemben kialakított diák – közösségi teret szeretnék kialakítani. A felszabaduló tantermek valamelyikében egy „klubszoba” kialakítására lehet igény, ahol megoldható a diákok számára a szabadidő eltöltése, a „buszra várakozás” vagy akár étel melegítése és elfogyasztása is. Szeretném felébreszteni az igényt az iskolai és környezetének, állagának megóvására. Tudatos és következetes nevelési módszerekkel, gátat szeretnék szabni az utóbbi időkben elszaporodott szándékos rongálásoknak. Érvényesíteni szeretném a nemdohányzók védelméről szóló törvényt.
• Önismereti és konfliktuskezelési ismeretek megismertetésével megpróbálom befolyásolni (akár szakértők bevonásával, előadásokkal) az elharapódzott iskolai konfliktusokat, meg kívánom szilárdítani az alapvető iskolai fegyelmet az iskolai házirend következetes betartásával, betartatásával.
• A diákjogokkal azonos szintűre kívánom emelni a kötelességeket, hiszen ez a megfelelő szakmai munka igen fontos előfeltétele.
• Fontos hangsúlyt szeretnék helyezni az egészséges életmód kialakítására, ezen belül a sportolás fontosságára, a káros szenvedélyek kialakulásának megakadályozására, valamint az egészséges táplálkozás szükségességére.
• Részt kívánok venni a diákokkal és a pedagógusokkal az iskolai büfé kínálatának kialakításában, illetve az előtte lévő tér vagy az előbb említett klubszoba berendezésével kulturálttá tenni az étkezés körülményeit.

 

• Ahhoz, hogy a tanulási, anyagi szociokulturális hátrányokat csökkenteni tudjuk, széleskörű összefogásra van szükség.
• Tovább kell folytatnunk a már megkezdett és sikeres pályázatokat (Erasmus +, Határtalanul). amelynek segítségével, lehetőségeket látok a szakmai fejlődés, az egyéni fejlesztés, és a közösségalkotás terén.
• Együttműködő kapcsolatot kell kialakítanunk a tanulók szüleivel, be kell vonnunk őket a nevelőmunkába a megfelelő szakemberek segítségével. Korábban bevált írásos értesítők alkalmazásával, telefonos kommunikációval, az e-napló felületével meg kell kísérelnünk a szülőket közvetlenül elérnünk.
• Nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjanak a differenciált tanulásszervezés módszerei.
• El kell sajátítani a pedagógusoknak is az alternatív konfliktuskezelő technikákat.
• A magas átlagéletkor miatt a pedagógusoknak új módszereket kell keresni és alkalmazni a mindennapi oktató-nevelő munkában. A ’holnap’ polgárait ’ma’ nem lehet ’tegnapi’ módszerekkel tanítani. Erre jó példákat láttam az elmúlt másfél évben. A meglévő „multimédiás tantermekért” nagy a versengés. A kollégák belátták, hogy a motiválatlan, érdektelen diákok is többségükben bevonhatók az órai munkába, ha sikerül felkelteni az érdeklődésüket. További tanterme(ke)t szeretnék kialakítani. Nem feltétlen „okostáblákkal”, de minimálisan fixen épített projektor-számítógép párosítás beállításával.
• Iskolai tudásbázist szeretnék létrehozni a már meglévő ismeretek, feladatlapok, projektek, bemutatók, videó anyagok központi helyre (szerverre) történő elhelyezésével a diákok és a kollégák számára. (belső, de akár publikus felületen történő hozzáféréssel)
• Informatikai terem fejlesztés szükséges, egyrészt a szaporodó szakmai informatika órák, másrészt az „egyéb” tantárgyak igénye miatt. Pl. idegen nyelvi labor kialakítása, melyhez minden eszköz a rendelkezésre áll. Ehhez bővítés szükséges.
• Célom egy olyan iskolarádió (és technika) beszerzése, amely megfelel a házi rendezvényeknek és alkalmas lehet „szerkesztett adások” sugárzására, közösségek bemutatkozására is. Ennek része lehet egy elektronikus „képújság” is, ami napi aktuális eseményekről tudósíthat.
• A nevelőmunka terén nagy hangsúlyt szeretnék helyezni a hazaszeretet, a magyarságtudat kialakítására. Ennek érdekében:

• nemzeti ünnepeinket (március 15., október 23.) iskolai szinten továbbra is a megszokott színvonalon kell megvalósítani
• iskolánk névadóját – Szigeti Endrét – jobban megismertetni a diákokkal (Diákká fogadom, osztályfőnöki órák, Szigeti-nap)

 

1.4.3. Emberi kapcsolatok, a közösség légköre

 

Az iskolai közösség légköre, hangneme, az iskolai hagyományok ápolása, a tanulók és a pedagógusok közötti érintkezési stílus, jelentős mutatója a közösség fejlettségének. A jó iskolai légkör feltétele az emberi kapcsolatok pozitív minősége, amely olyan értékeken alapszik, mint a tolerancia, őszinteség, bizalom, egymás kölcsönös tisztelete. Fontosnak tartom a jó közérzet, a hatékony munkavégzés érdekében a munkafeltételek javítását:

• Át kívánom tekinteni a dolgozók munkakörét, feladatait, a túlterheltség megszüntetése érdekében, szeretném arányosabban elosztani a feladatokat. Sajnos a jelenlegi „szerkezet”, – ahol sok az óraadó – jelentős többletterhet hárít a kollégákra. Örvendetes azonban, hogy az óraadó kollégák önként vállalnak plusz feladatokat.
• Csapatépítő jelleggel szeretnék évente egy közös tantestületi kirándulást javasolni, a szervezésben részt venni.
• A dolgozói közösség jóváhagyásával szeretnék évente „Jótékonysági bált” szervezni. A bevételen túl a közös munka csapatépítő ereje is eredmény lehet és a szülőket is közelebb hozhatjuk az iskolánkhoz.
• Javítani szeretném, és szorosabbra kívánom fűzni a viszonyt a gimnáziummal vezetői és kollegiális szinten egyaránt. (most kevés kivétellel szinte „ellenségesek” vagyunk egymással)

 

1.4.4. A gazdálkodás

 

Valamennyi intézmény, így a mi fontos feladatunk is a takarékos gazdálkodás, amelynek feltétele, megtalálni azt a határt, ahol a takarékos gazdálkodás és a magas színvonalú szakmai munka találkozhat.

 

Az intézmény kiegyensúlyozott, biztonságos működése érdekében fontos feladatnak tartom olyan pénzforrások keresését és mozgósítását, amelyek kiegészítik a költségvetési keretet.

 

Ezért törekedni szeretnék:

• a tanműhely értékteremtő kapacitásának jobb kihasználására (de nem a napi munka és a szaktanárok szabadidejének a rovására)
• a felnőttképzésben rejlő lehetőségek kiaknázására
• az intézmény helyiségeinek bérbeadására, természetes maximálisan törekedve a vagyongazdálkodás kritériumaira
• fenntartói segítséggel arra, hogy megoldjuk az intézmény nyílászáróinak cseréjét, a világítás és fűtés korszerűsítését. A jelenlegi állapotában a rendszer drága és pazarló.

 

1.4.5. Intézményi menedzsment

 

Nem elhanyagolható, hogy milyen képet mutatunk szűkebb és tágabb környezetünk felé. Az intézmény menedzselése szempontjából a következő feladatokat szeretném megvalósítani:

• rendezvényeinkről, eredményeinkről rendszeres megjelenést a médiában
• továbbra is megjelentetni (a most már önálló intézményi) iskolaújságot
• az iskolai honlap rendszeres karbantartásával-felújításával az internetes megjelenésünket korszerűbbé tenni
• különböző kiadványokon keresztül megismertetni iskolánkat, a választható szakmákat, a hozzájuk kapcsolódó lehetőségeket, hozzájárulva ezzel a hiányszakmák népszerűsítéséhez. Tavaly és ebben a tanévben megvalósított pályaválasztási napokat (A Szakmák Éjszakája ötleteinek felhasználásával) tovább kívánom bővíteni a gyakorlati képzőhelyek és potenciális munkahelyek bemutatásával, kiállításával, az iskolát bemutató film „naprakészen tartásával”

 

 

Egy sikeres közösséget kívánok vezetni. A „sikerközösségnek” saját honlapja is van az interneten. Az alábbi idézet itt (is) megtalálható:

„Nem a bíráló számít, nem az, aki fanyalog, mert az erős ember egy pillanatra megbotlott, vagy, mert ezt vagy azt szerinte jobban is csinálhatta volna az, aki cselekedni mert. Egyedül azé az érdem, aki kiáll a küzdőtérre, akinek arca porban, verejtékben és vérben fürdik, aki vitézül tör előre, aki újra meg újra téved és hibázik, mert a tévedések és hibák minden erőfeszítés velejárói, aki síkra száll a nemes ügyért, aki szerencsés esetben végül megízlelheti a diadal gyümölcseit, s ha derekas teljesítménye ellenére végül mégsem arat sikert, legalább tudja, hogy soha nem kell osztoznia a bátortalanokkal és a hidegszívűekkel, akik nem ismernek sem győzelmet, sem vereséget.”

(Theodore Roosevelt)