Szakmai program

Szakmai program

A makrogazdasági tényezők, a foglalkoztatói elvárások, a munkaerő-piaci helyzet átalakulása és a technológiai fejlődés miatt elengedhetetlenné vált a szakképzés és a felnőttképzés átalakítása. A gazdaság legértékesebb erőforrása a megfelelően képzett szakember.

A gazdaság fejlesztéséhez szükség van a jó szakemberekre és az ő megbecsülésükre. Ehhez korszerű, a gazdaság mindenkori igényeinek még jobban megfelelő szakképzésre és felnőttképzésre van szükség. A korszerű szakmai kompetenciák elérésének fontos mérföldköve a képzési és kimeneti követelményekhez és a programtantervekhez igazodó, továbbá az adott szakképző intézmény sajátosságait is figyelembe vevő, új szemléletű szakmai programok kidolgozása.

 A Szakképzés 4.0 stratégiára épülő együttműködés eredményeként került megalkotásra a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020 (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szkr.)

Az oktatási program elkészítése a Nat és a kerettantervek adaptálása, a helyi sajátosságok figyelembevételével.

A szakképző intézmények számára nincsenek külön kötelező és egységes közismereti kerettantervek, ugyanakkor számos előírás szerepel a közismereti kerettantervek alkalmazásával kapcsolatban a szakképző intézményekre vonatkozóan a szabályozásban.

Ezek közül a legfontosabbak:

1. Szkt. 19. § [A szakképző intézmény tevékenysége]

(1) A szakképző intézményben a szakmajegyzékben meghatározott szakmára felkészítő szak-mai oktatás és szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folyik. A szakmai oktatás a képzési és kimeneti követelmények alapján

1. a) ágazati alapoktatásban és
2. b) szakirányú oktatásban

történik.

A szakmai oktatás keretében – ha e törvény vagy a Kormány rendelete eltérően nem rendelkezik – az ágazati alapoktatással és a szakirányú oktatással párhuzamosan vagy attól függetlenül a közismereti kerettanterv szerinti oktatás folyik.

2. Szkt. 73. § [A közismereti oktatás]

(1) A szakképző intézményben a közismereti oktatás a közismereti kerettanterv szerint folyik. (2) A szakképző intézmény a közismereti kerettanterv alkalmazása során az ágazati alap-vizsga követelményeire tekintettel a közismereti tantárgyak témaköreit, tartalmát és óraszáma-it – az Nkt. 6. mellékletében meghatározott heti időkeret és a tananyagtartalom megtartásával – évfolyamok között átcsoportosíthatja.

3. Szkr. 13. § (3) A programtantervnek biztosítania kell, hogy
4. a) ágazatonként szakképző iskolában a kilencedik évfolyamon, a technikumban a kilencedik és tizedik évfolyamon azonos ágazati alapozó ismeretek kerüljenek oktatásra,
5. b) a szakképző iskolában a kötelező foglalkozások megtartásához a kilencedik–tizenegyedik évfolyamon együttesen rendelkezésre álló időkeret harminchárom százaléka a közismereti kerettantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre és
6. c) a technikumban a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon a kötelező foglalkozások megtartásához együttesen rendelkezésre álló időkeret legalább hatvan százaléka a közismereti kerettantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.
7. A szakképző intézmény szakmai programja meghatározza a szakképző intézmény oktatási programját.

 

5. Szkr. [75. Az Szkt. 73. §-ához] 221. § A közismereti oktatást a tanulói jogviszony keretében a nappali rendszerű szakmai oktatásban részt vevő tanuló számára a technikum kilencedik–tizenharmadik évfolyamán és a szakképző iskola kilencedik–tizenegyedik évfolyamán a közismereti kerettanterv alapján kell megszervezni.

Képzési rendszerünk:

Technikum

A technikusképzés 5 éves. Az első két év ágazati ismereteket adó képzése után a második ciklusban duális képzés folyik. A képzés idő-szakában a képzőhely a tanulóval tanulószerződés helyett szakképzési munkaszerződést köt, amely a képzés alatt jövedelemhez juttatja a tanulót. A technikumban elért tanulási eredmények megteremtik a lehetőségét, hogy a jó tanulmányi eredménnyel végzettek a szakmai vizsgájuk eredményének beszámításával tovább tanulhassanak felsőoktatásban azonos ágazaton belül.

Az 5 éves technikusi szakmai oktatás:

-           először ágazatot választ a tanuló, 2 évig ismerkedik az ágazati alapokkal, illetve köz-ismereti tárgyakat tanul, az első két évfolyamon ágazati alapoktatás folyik,

-           10. évfolyamot követően, a sikeres ágazati alapvizsga után történik a szakma-, vagy szakmairány választás

-           matematikából, magyarból, történelemből, valamint egy idegen nyelvből ugyanaz a tananyagtartalom és az óraszám, mint gimnáziumban. Ezekből a tárgyakból érettségi vizsgával zárul az oktatás, matematikából, magyar nyelv és irodalomból, valamint történelemből előrehozott érettségi lehetőséggel

-           a szakmai vizsga lesz az ötödik érettségi tárgy

-           idegen nyelvből 13. évfolyamon tesz érettségi vizsgát a tanuló

-           a technikusi vizsga emelt szintű érettségi tantárgynak számít

-           az 5 év elvégzése után a tanuló egyszerre kap érettségi bizonyítványt és technikusi ok-levelet

A szakmai oktatás lehetőséget biztosít a csak érettségizettek, gimnáziumot végzettek, valamint az egyetemi tanulmányaikat feladó fiatalok részére is. Erre szolgál a technikum 2 éves képzése.

A kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítés során az ágazati alapoktatáshoz tartozó tan-tárgyak oktatását a szakmai oktatás első félévében kell megszervezni.

Szakképző iskola

A szakképző iskola 3 éves. Az első év ágazati ismereteket adó képzés, az azt követő két évben szakirányú oktatás folyik, ami megvalósulhat szakképző iskolában, vagy duális képzőhelyen. A végzés után itt is nyitott a lehetőség a tanulók számára az érettségi vagy akár a technikusi képzettség megszerzésére. Mivel a szakképző iskolában és a technikumban is ágazati alapoktatás történik a képzés első szakaszában, a 9. évfolyam végén van átjárhatóság a két iskolatípus között. Az ágazati alapoktatás ágazati alapvizsgával zárul. Az ágazati alapvizsga alkalmassá teheti a tanulót egyszerű munkakörök betöltésére, amennyibenazt a KKK meghatározta.

 

-           először ágazatot választ a tanuló, a 9. évfolyamon a tanuló ágazati alapoktatásban vesz részt, amelyben a választott ágazat közös szakmai tartalmait sajátítja el, illetve közismereti tárgyakat tanul

-           9. évfolyamot követően, a sikeres ágazati alapvizsga után történik a szakma-, vagy szakmairány választás, az alapvizsga követelményei szintén a KKK-ban kerülnek meghatározásra.

-           9. évfolyam után még a technikummal átjárható a rendszer, mivel mind az ágazati alapoktatás szakmai tartalma, mind az ágazati alapvizsga teljes mértékben megegyezik a szakképző iskolai és a technikumi oktatásban. A közismeret esetében meg kell vizsgálni, melyek azok a tartalmak, amelyeket esetleg pótolni szükséges, amelyet a felvétel, átvételi helyi szabályokban ki kell fejteni.

-           10. és 11. évfolyam szakirányú oktatás szakképző iskolában vagy duális képzőhelyen (duális keretek között, elsősorban vállalatnál) zajlik

-           A tanuló ösztöndíjat / a duális képzésben résztvevő a szakképzési munkaszerződés alapján munkabért kap

-           A tanuló a sikeres vizsga után szakmai bizonyítványt kap.

Felnőtt oktatás esti, levelező:

A tanulók felkészítése egyrészt esti formában történik, amely azt jelenti, hogy az órarend szerint délután folyik az oktatás, amely konzultációs jellegű. A tananyag elsajátítása a részen egyéni felkészüléssel történik.

A nappali munkarend szerint résztvevő tanulókra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a nappali rendszerű képzés bejáró diákokra.

 A szakmai vizsgára való felkészítés mind az esti mind pedig a nappali tagozaton a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a szakképesítések központi programjaiban meghatározottak szerint folyik

 

A kötelező és a nem kötelező foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható foglalkozások megnevezése és száma.

Heti óraterv minta – Technikum:

Tantárgyak		9. évfolyam		10. évfolyam		11. évfolyam		12. évfolyam	13. évfolyam	9-13. óraszám összesen
Közismereti oktatás	Magyar nyelv és irodalom	4		5		3		3	0	525
	Idegen nyelv	4		4		3		3	3	597
	Matematika	4		4		3		3	0	489
	Történelem	3		3		2		2	0	350
	Állampolgári ismeretek	0		0		0		1	0	31
	Digitális kultúra	1		0		0		0	0	36
	Testnevelés	4		4		3		3	0	504
	Osztályfőnöki	1		1		1		1	1	175
	Kötelező complex természettudományos tantárgy	3		0		0		0	0	108
	Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: pl.fizika, kémia, biológia, földrajz, idegen nyelv	0		2		2		0	0	144
	Érettségire felkészítő tantárgy	0		0		2		2	0	144
	Pénzügyi és vállalkozói ismeretek	0		1		0		0	0	36
	Összes közismereti óraszám	24		24		19		18	4	3139
Ágazati alapoktatás		7		9		0		0	0	576
Szakirányú oktatás		0		0		14		14	24	1752
Szabadon tervezhető órakeret (közismeret)		3		1		1		2	6	438
Tanítási hetek száma		36		36		36		31/36	31
Éves összes óraszám		1224		1224		1224		1179	1054	5905
Rendelkezésre álló órakeret/hét		34		34		34		34	34
	Tantárgyak		13. évf.		14. évf.		13-14. óraszám összesen
	Idegen nyelv (ajánlott, nyelvvizsgára felkészítés)						0
	Szakmai órakeret		35		35		2345
	Rendelkezésre álló órakeret/hét		35		35
	Tanítási hetek száma		36		31
	Éves összes óraszám		1260		1085		2345

Heti óraterv minta – Szakképző iskola:

Tantárgyak		9. évfolyam	10. évfolyam	11. évfolyam	9-11. óraszám összesen
Közismereti oktatás	Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom	2	2	2	206
	Idegen nyelv	2	1	1	139
	Matematika	2	2	1	175
	Történelem és társadalomismeret	3	0	0	108
	Természetismeret	3	0		108
	Testnevelés	4	1	1	211
	Osztályközösség-építő Program	1	1	1	103
	Pénzügyi és munkavállalói ism.			1	31
	Összes közismereti óraszám	17	7	7	1081
Ágazati alapoktatás		16	0	0	576
Szakirányú oktatás		0	25	25	1675
Szabad órakeret		1	2	2	170
Tanítási hetek száma		36	36	31
Éves összes óraszám		1224	1224	1054	3502
Rendelkezésre álló órakeret/hét		34	34	34
	Tantárgyak		10. évfolyam	11. évfolyam	9-11 óraszám összesen
	Idegen nyelv
	Szakmai órakeret		32	32	2144
	Szabad órakeret		3	3	201
	Rendelkezésre álló órakeret/hét		35	35
	Tanítási hetek száma		36	31
	Éves összes óraszám		1260	1085	2345

 

 

A közismereti kerettantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai.

A Program mellékletei

1sz melléklet: Magyar nyelv és irodalom (technikum)

                        Magyar nyelv és irodalom (szakiskola)

2sz melléklet: Élő idegen nyelv (technikum)

                        Élő idegen nyelv (szakiskola)

3sz melléklet: Matematika (technikum)

                        Matematika (szakiskola)

4sz melléklet Történelem és állampolgári ismeretek (technikum)

5sz melléklet Digitális kultúra (technikum)

                        Digitális kultúra (szakiskola)

6sz melléklet  Testnevelés (technikum)

                        Testnevelés (szakiskola)

7sz melléklet: Osztályközösség-építő Program

8sz melléklet: Kötelező komplex természettudományos tantárgy (technikum)

                        Természetismeret (szakiskola)

9sz melléklet: Ágazathoz kapcsolódó tantárgy - fizika (technikum)

10sz melléklet: Pénzügyi és munkavállalói ismeretek

 

A mindennapos testnevelés testmozgás megvalósításának módja

2.§ (1c) A szakképző intézmény annak, aki a szakképzésben ingyenes részvételre jogosult, ingyenesen biztosítja a mindennapos testnevelést.

119. § (1) A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, testnevelésóra megtartásával kell biztosítani.

(2) A testnevelésóra

1. a) sportkörben való sportolással vagy
2. b) versenyszerűen sporttevékenységet folytató, sportszervezetben sportoló tanuló, illetve képzésben részt vevő személy kérelme alapján a sportszervezet által az adott félévben kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett, legalább heti két órának megfelelő edzéssel váltható ki.

(3) Ha a tanuló - választása alapján - a mindennapos testnevelésből heti két testnevelésórát sportkörben történő sportolással vált ki, függetlenül attól, hogy a sportkör feladatait a szakképző intézménnyel kötött megállapodás alapján diáksport egyesület látja-e el, a szakképző intézmény a tanulótól a két sportköri foglalkozáson való részvétel tekintetében sportköri tagdíjat nem szedhet.

120. § (1) A szakképző intézmény a kötelező foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés megszervezéséről.

(2) A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. Az orvosi szűrővizsgálatot - kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be - május tizenötödikéig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról a szakképző intézménynek nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét.

(3) A könnyített testnevelésórát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelésóra vagy a szakképző intézmény által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy kell biztosítani, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon.

(4) A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelési-oktatási intézményben kell megszervezni legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt foglalkozás keretében. Ha a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelésórán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára az iskolaorvos, a szakorvos tesz javaslatot.

(5) Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem.

(6) Ha a tanuló

1. a) csak gyógytestnevelés órán vesz részt, értékelését a gyógytestnevelő,
2. b) gyógytestnevelés és testnevelésórán is részt vesz, értékelését a testnevelő és a gyógytestnevelő együtt végzi.

 

A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében az oktató választás szabályai

157. § A tanulónak joga van arra, hogy a szakképző intézmény szakmai programjának keretei között - válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá oktatók közül,

Felzárkóztató tehetséggondozó foglalkozások szakkörök meghirdetése

Ezek meghirdetésére minden évben év elején kerül sor, amelyre a munkatervben meghirdetett időpontig kell jelentkezni. Az igazgató döntése után megtörténik a diákok csoportba sorolása. A foglalkozások meghirdetésével egy időben, az iskola közzéteszi a foglalkozást tartó pedagógus nevét is

Idegen nyelv választása

Iskolánkban a tanulók az angol és német nyelv közül választhatnak .A kilences tanulóknak beiratkozáskor nyilatkozni kell, hogy melyik idegen nyelvet szeretnék tanulni. A hatékonyság szempontjából célszerű azt a nyelvet választani, amelyet a tanuló az általános iskolában már elkezdett tanulni. Az idegen nyelv tanításának kiemelt fontosságú célja, hogy olyan kompetenciák birtokában jussanak a tanulók, amelyek képessé teszik őket az idegen nyelvi kommunikációra. Az idegen nyelvet csoportbontásban tanítjuk. A 9. évfolyam elején szintfelmérés alapján szerveződnek a csoportok.

Emelt szintű érettségire való felkészítés

Igény esetén az emelt szintű érettségire való felkészítés 11-12 évfolyamon történik. Az intézménye az emelt szinten választható tantárgyat minden tanév áprilisában meghirdeti. A hirdetéssel együtt közzéteszi a tantárgyat oktató pedagógus nevét is.

Szakmai vizsgára való felkészítés 

5. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyből a szakképző intézmény tanulóinak közép vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését a szakképző intézmény kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát.

Érettségi vizsgatárgyak:

1. kötelező: magyar, matematika, történelem, idegen nyelv

Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit a mindenkor érvényes az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza.

A részletes vizsgakövetelmények megtalálhatók a következő hivatkozásokon:

https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/erettsegi_vizsgatargyak#1

 

1. választható: az ágazati érettségi követelményeinek megfelelően.

A részletes vizsgakövetelmények megtalálhatók a következő hivatkozásokon:

informatika: https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/erettsegi_vizsgatargyak#2

gépészet: https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/erettsegi_vizsgatargyak#3

6. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei.

Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit a mindenkor érvényes az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza.
https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/erettsegi_vizsgatargyak#1

7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőzési és értékelési módja: diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái.

Dolgozatok típusai:

- röpdolgozat (bejelentés nélkül, az napi házi feladatból)

- dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből)

- témazáró dolgozat (témaegységenkénti felmérések)

Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható.

A témazáró dolgozatok kiemelt fontosságú jegyek, az elektronikus naplóban két jegynek felelnek meg.

A témazáró nagydolgozat időpontját a tanító tanár legalább egy héttel korábban köteles bejelenti. A dolgozatokat a szaktanár két tanítási héten belül köteles kijavítani, ellenkező esetben az újraírható.

Az írásbeli számonkérés esetén a tanulóval a számonkérés értékelését 2 tanítási héten belül ismertetni szükséges.

A tanítási órán elhangzottak elmélyítését szolgálva intézményünkben írásbeli, szóbeli és online feladatok adhatók. Elvégzésének ellenőrzése, az ellenőrzés változatos módszereinek alkalmazása nélkülözhetetlen a tanulók aktivitásának, önálló munkájának fokozása érdekében.

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Azok értékeléséről a szaktanár dönt.

8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei.

Egy osztályban, a létszámtól függően, egy, két vagy indokolt esetben három szakma-csoport tanul. Csoportbontást alkalmazunk minden évfolyamon idegen nyelvből, matematikából és informatikából. A szakmai gyakorlati csoportok számát a jogszabályok határozzák meg.

A csoportbontásnál figyelembe kell venni:

• Tanári , tantermi kapacitás,
• Tantárgyfelosztás, osztályfőnök,
• Órarendi problémák,
• Más tantárgyak szempontjai.

A csoportbontás előnyei:

• Tudásszintnek, igénynek megfelelő oktatást tesz lehetővé! Nagyon jó és hatékony, lehetővé teszi a differenciálást.
• Érettségire készítés könnyebb.
• Csoporton belül azonos problémák, azonos érdekeltség, könnyebb motiválni.
• Van mód indokolt esetben a csoportváltásra.

Egyéb foglalkozások igény szerint:

szakkör,

 Az iskolában a tanulmányi munkához szorosan kapcsolódó szakmai szakkör, mely nem feltétlenül tantervi követelményeket, tananyagot feldolgozó szakkörök, érdeklődési körök (álláskeresési tréning stb.) szervezhetők, a szakkör meghirdetése és az irányító pedagógus személyének a megbízása az iskolavezetés feladata.

 Szakkör minimum 8 fővel szervezhető. A szakkörvezetőnek haladási naplót kell vezetnie.

 

felzárkóztatás, korrepetálás Felzárkóztató foglalkozásokat azon tanulók számára szervez az iskola, akik valamely szaktárgyból lemaradást mutatnak, nehézségekkel küzdenek vagy nagyobb mértékű tanári segítséget igényelnek, mint amit a tantervben előírt tanítási időben kapnak.
Korrepetálás, felzárkóztatás szervezhető, ha legalább 8 tanuló igényli.

 

tanulmányi versenyek,tehetséggondozás

• A tanulmányi versenyek célja és feladata a tanulók tantárgyi, szakmai érdeklődésének fokozása, a tehetségek felfedezése, kibontakoztatása, valamint az átlagosnál jobb képességű tanulók ösztönzése még magasabb szintű munkára, nagyobb teljesítmény elérésére.
• A tantárgyi versenyek jelentkezési határidejéről, feltételeiről stb. külön jogszabály rendelkezik (pl: OSZTV).
• Házi versenyek szervezhetők az országosan meghirdetett versenyektől függetlenül is.
• Az egyes tantárgyakkal kapcsolatos versenyek részletes kiírását, szervezési feladatait, határidejét, felelőseit stb. az adott munkaközösségek munkaterveikben rögzítik a tanév elején.
• Az iskolai fordulók időpontját célszerű a megyei, illetve az országos fordulók időpontjához igazítani.
• A versenyek szervezése, lebonyolítása

- a kitűzött nevelési-oktatási céloknak megfelelően,

- a tantestület, illetve az érintett szaktárgyi munkacsoportok feladata,

• A verseny napján és előtt a részt vevő tanulókat az igazgatóval egyeztetett, és a Házirendben szabályozott módon és mértékben mentesíteni kell a tanítási órákon való részvétel alól.

 

9. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag.

Iskolánkban ez nem releváns.

10. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, programok, tevékenységek.

Kiemelt célunk az egészséges életmódra nevelés.

Az egészséges életmódra nevelés keretében fontos a mindennapos testnevelés hatékonyabbá és főleg vonzóbbá tétele.

Az egészségfejlesztés iskolai feladatai:

- biztosítani az egészségmegőrző környezetet.

- képessé tenni a felelős egészségvédő, és egészségmegőrző magatartás  szokásrendszerének elsajátítására. a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a  szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,

- a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,

- a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,

- a személyi higiéné területére terjednek ki.

- a környezeti- és egészség-tudatosság erősítése.

- a tanulók felkészítése a stressz-hatások feldolgozására,

- öltözködés, higiénia, tisztálkodás

- megismertetni környezetünk egészségkárosító tényezőit, segíteni az egészség egőrzéséhez a betegségek megelőzéséhez szükséges ismeretek, képességek, jártasságok fejlesztését.

- az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások valamint az ezeket befolyásoló tényezők megismertetése.

- támpontokat adni az életmódbeli döntések meghozatalához, segítve az egészséget támogató magatartásformák kialakulását.

- tudatosítani bennük a mindennapos testedzés fontosságát és a helyes táplálkozás igénnyé alakítását.

- az egészséges táplálkozás megvalósítása.

- kialakítani a balesetek megelőzésének képességét.

- az iskola, az otthon, a pedagógusok és gyermekek közötti jó kapcsolatok fejlesztése,segítséget nyújtani az együttműködési, konfliktuskezelési stratégiák elsajátításához.

- fejleszteni önértékelésüket.

- a családi életre nevelés szempontjából bővíteni az alapvető szexuális ismereteiket.

- az iskolaorvosi, védőnői szolgálat szerepének növelése az egészségneveléssel kapcsolatos támogatás és tanácsadás rendszerében.

 

A környezeti nevelés érdekében fontos feladat:

-           a környezettudatos magatartás és életvitel ;

-           a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos életvitel;

-           a környezet értékei iránti felelős magatartás kialakítása;

-           a természeti és épített környezet szeretete és védelme;

-           a rendszerszemlélet beépítése a gondolkodásmódba;

-           a globális összefüggések tudományos alapon való megértetése;

-           az egészséges életmód technikáinak és módszereinek elsajátíttatása.

 

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása és fejlesztése a diákokban:

 -          alternatív, problémamegoldó gondolkodás;

-           ökológiai szemlélet;

-           kreativitás;

-           együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia, segítő életmód;

-           kritikus véleményalkotás, vitakészség;

-           kommunikáció, média használat;

-           konfliktuskezelés és megoldás;

 

A környezeti nevelés szinterei:

-           Tanulmányi kirándulások, táborok, üzemlátogatások, kiállítások, múzeumok stb.;

-           kézműves foglalkozások;

-           pályázatok: kiállítás-szervezés;

-           iskolazöldítés;

-           hagyományok ápolása;

 

11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések.

Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, amely biztosíthatja iskolai sikerességüket.

Iskolánk – többek között – az alábbi segítséget nyújtja számukra az esélyegyenlőség megteremtése érdekében:

• kulcskompetenciák fejlesztését,
• az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazását, a digitális tananyagok felhasználásának elősegítését,
• méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítást,
• a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztését,
• tapasztalat-, élményszerzésen alapuló tanulást,
• a differenciáló módszerek alkalmazását,
• a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését,
• környezettudatos szemléletű oktatás-nevelést,
• hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatását és alkalmazását a tanórákon,
• a tanulói aktivitás növelését a tanítási órákon,
• a tanulási attitűd pozitív átformálását,
• a továbbtanulás támogatását,
• személyiségfejlesztést és közösségépítést,
• a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítését,
• partnerközpontú nevelést.

12. A tanulók jutalmazásával összefüggő szabályok.
13. a) A középiskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azokat a tanulóit, akik: - kiemelkedő tanulmányi eredményt érnek el;

-    kitartó szorgalmat tanúsítanak;

-    tanulmányi és sport versenyeken eredményesen szerepelnek;

-    példamutató közösségi és kulturális munkát végeznek.

1. b) A jutalmak lehetséges formái:

• oklevél, könyv, és pénzjutalom;
• kirándulások, táborozások költségeihez hozzájárulás; 8
• külföldi kirándulás
• a szalagavatón és a ballagáson átadott díjak,

1. c) A tanévzáró ünnepségen átadott díjak: az év tanulója, sportolója, szervezője, szavalója: oklevél és amennyiben lehetséges pénzjutalom.
2. d) az iskola tulajdonában lévő számítástechnikai eszközök (pl. tablet, laptop stb.) ideiglenes otthoni használata.

 

13. Az oktatói testület által szükségesnek tartott további elvek.
14. Az emeltszintű érettségi vizsgára történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények a közismereti kerettanterv és az érettségi vizsga általános és részletes követelményei alapján.

Az egyes érettségi vizsgatárgyakból az emelt szintű érettségi vizsga témaköreit a mindenkor érvényes az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza.

https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/erettsegi_vizsgatargyak#1