Szakmai program
Szakmai program
A makrogazdasági tényezők, a foglalkoztatói elvárások, a munkaerő-piaci helyzet átalakulása és a technológiai fejlődés miatt elengedhetetlenné vált a szakképzés és a felnőttképzés átalakítása. A gazdaság legértékesebb erőforrása a megfelelően képzett szakember.
A gazdaság fejlesztéséhez szükség van a jó szakemberekre és az ő megbecsülésükre. Ehhez korszerű, a gazdaság mindenkori igényeinek még jobban megfelelő szakképzésre és felnőttképzésre van szükség. A korszerű szakmai kompetenciák elérésének fontos mérföldköve a képzési és kimeneti követelményekhez és a programtantervekhez igazodó, továbbá az adott szakképző intézmény sajátosságait is figyelembe vevő, új szemléletű szakmai programok kidolgozása.
A Szakképzés 4.0 stratégiára épülő együttműködés eredményeként került megalkotásra a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020 (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szkr.)
Az oktatási program elkészítése a Nat és a kerettantervek adaptálása, a helyi sajátosságok figyelembevételével.
A szakképző intézmények számára nincsenek külön kötelező és egységes közismereti kerettantervek, ugyanakkor számos előírás szerepel a közismereti kerettantervek alkalmazásával kapcsolatban a szakképző intézményekre vonatkozóan a szabályozásban.
Ezek közül a legfontosabbak:
- Szkt. 19. § [A szakképző intézmény tevékenysége]
(1) A szakképző intézményben a szakmajegyzékben meghatározott szakmára felkészítő szak-mai oktatás és szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folyik. A szakmai oktatás a képzési és kimeneti követelmények alapján
- a) ágazati alapoktatásban és
- b) szakirányú oktatásban
történik.
A szakmai oktatás keretében – ha e törvény vagy a Kormány rendelete eltérően nem rendelkezik – az ágazati alapoktatással és a szakirányú oktatással párhuzamosan vagy attól függetlenül a közismereti kerettanterv szerinti oktatás folyik.
- Szkt. 73. § [A közismereti oktatás]
(1) A szakképző intézményben a közismereti oktatás a közismereti kerettanterv szerint folyik. (2) A szakképző intézmény a közismereti kerettanterv alkalmazása során az ágazati alap-vizsga követelményeire tekintettel a közismereti tantárgyak témaköreit, tartalmát és óraszáma-it – az Nkt. 6. mellékletében meghatározott heti időkeret és a tananyagtartalom megtartásával – évfolyamok között átcsoportosíthatja.
- Szkr. 13. § (3) A programtantervnek biztosítania kell, hogy
- a) ágazatonként szakképző iskolában a kilencedik évfolyamon, a technikumban a kilencedik és tizedik évfolyamon azonos ágazati alapozó ismeretek kerüljenek oktatásra,
- b) a szakképző iskolában a kötelező foglalkozások megtartásához a kilencedik–tizenegyedik évfolyamon együttesen rendelkezésre álló időkeret harminchárom százaléka a közismereti kerettantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre és
- c) a technikumban a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon a kötelező foglalkozások megtartásához együttesen rendelkezésre álló időkeret legalább hatvan százaléka a közismereti kerettantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.
- A szakképző intézmény szakmai programja meghatározza a szakképző intézmény oktatási programját.
- Szkr. [75. Az Szkt. 73. §-ához] 221. § A közismereti oktatást a tanulói jogviszony keretében a nappali rendszerű szakmai oktatásban részt vevő tanuló számára a technikum kilencedik–tizenharmadik évfolyamán és a szakképző iskola kilencedik–tizenegyedik évfolyamán a közismereti kerettanterv alapján kell megszervezni.
Képzési rendszerünk:
Technikum
A technikusképzés 5 éves. Az első két év ágazati ismereteket adó képzése után a második ciklusban duális képzés folyik. A képzés idő-szakában a képzőhely a tanulóval tanulószerződés helyett szakképzési munkaszerződést köt, amely a képzés alatt jövedelemhez juttatja a tanulót. A technikumban elért tanulási eredmények megteremtik a lehetőségét, hogy a jó tanulmányi eredménnyel végzettek a szakmai vizsgájuk eredményének beszámításával tovább tanulhassanak felsőoktatásban azonos ágazaton belül.
Az 5 éves technikusi szakmai oktatás:
- először ágazatot választ a tanuló, 2 évig ismerkedik az ágazati alapokkal, illetve köz-ismereti tárgyakat tanul, az első két évfolyamon ágazati alapoktatás folyik,
- 10. évfolyamot követően, a sikeres ágazati alapvizsga után történik a szakma-, vagy szakmairány választás
- matematikából, magyarból, történelemből, valamint egy idegen nyelvből ugyanaz a tananyagtartalom és az óraszám, mint gimnáziumban. Ezekből a tárgyakból érettségi vizsgával zárul az oktatás, matematikából, magyar nyelv és irodalomból, valamint történelemből előrehozott érettségi lehetőséggel
- a szakmai vizsga lesz az ötödik érettségi tárgy
- idegen nyelvből 13. évfolyamon tesz érettségi vizsgát a tanuló
- a technikusi vizsga emelt szintű érettségi tantárgynak számít
- az 5 év elvégzése után a tanuló egyszerre kap érettségi bizonyítványt és technikusi ok-levelet
A szakmai oktatás lehetőséget biztosít a csak érettségizettek, gimnáziumot végzettek, valamint az egyetemi tanulmányaikat feladó fiatalok részére is. Erre szolgál a technikum 2 éves képzése.
A kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítés során az ágazati alapoktatáshoz tartozó tan-tárgyak oktatását a szakmai oktatás első félévében kell megszervezni.
Szakképző iskola
A szakképző iskola 3 éves. Az első év ágazati ismereteket adó képzés, az azt követő két évben szakirányú oktatás folyik, ami megvalósulhat szakképző iskolában, vagy duális képzőhelyen. A végzés után itt is nyitott a lehetőség a tanulók számára az érettségi vagy akár a technikusi képzettség megszerzésére. Mivel a szakképző iskolában és a technikumban is ágazati alapoktatás történik a képzés első szakaszában, a 9. évfolyam végén van átjárhatóság a két iskolatípus között. Az ágazati alapoktatás ágazati alapvizsgával zárul. Az ágazati alapvizsga alkalmassá teheti a tanulót egyszerű munkakörök betöltésére, amennyibenazt a KKK meghatározta.
- először ágazatot választ a tanuló, a 9. évfolyamon a tanuló ágazati alapoktatásban vesz részt, amelyben a választott ágazat közös szakmai tartalmait sajátítja el, illetve közismereti tárgyakat tanul
- 9. évfolyamot követően, a sikeres ágazati alapvizsga után történik a szakma-, vagy szakmairány választás, az alapvizsga követelményei szintén a KKK-ban kerülnek meghatározásra.
- 9. évfolyam után még a technikummal átjárható a rendszer, mivel mind az ágazati alapoktatás szakmai tartalma, mind az ágazati alapvizsga teljes mértékben megegyezik a szakképző iskolai és a technikumi oktatásban. A közismeret esetében meg kell vizsgálni, melyek azok a tartalmak, amelyeket esetleg pótolni szükséges, amelyet a felvétel, átvételi helyi szabályokban ki kell fejteni.
- 10. és 11. évfolyam szakirányú oktatás szakképző iskolában vagy duális képzőhelyen (duális keretek között, elsősorban vállalatnál) zajlik
- A tanuló ösztöndíjat / a duális képzésben résztvevő a szakképzési munkaszerződés alapján munkabért kap
- A tanuló a sikeres vizsga után szakmai bizonyítványt kap.
Felnőtt oktatás esti, levelező:
A tanulók felkészítése egyrészt esti formában történik, amely azt jelenti, hogy az órarend szerint délután folyik az oktatás, amely konzultációs jellegű. A tananyag elsajátítása a részen egyéni felkészüléssel történik.
A nappali munkarend szerint résztvevő tanulókra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a nappali rendszerű képzés bejáró diákokra.
A szakmai vizsgára való felkészítés mind az esti mind pedig a nappali tagozaton a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a szakképesítések központi programjaiban meghatározottak szerint folyik
A kötelező és a nem kötelező foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható foglalkozások megnevezése és száma.
Heti óraterv minta – Technikum:
Tantárgyak |
9. évfolyam |
10. évfolyam |
11. évfolyam |
12. évfolyam |
13. évfolyam |
9-13. óraszám összesen |
||||
Közismereti oktatás |
Magyar nyelv és irodalom |
4 |
5 |
3 |
3 |
0 |
525 |
|||
Idegen nyelv |
4 |
4 |
3 |
3 |
3 |
597 |
||||
Matematika |
4 |
4 |
3 |
3 |
0 |
489 |
||||
Történelem |
3 |
3 |
2 |
2 |
0 |
350 |
||||
Állampolgári ismeretek |
0 |
0 |
0 |
1 |
0 |
31 |
||||
Digitális kultúra |
1 |
0 |
0 |
0 |
0 |
36 |
||||
Testnevelés |
4 |
4 |
3 |
3 |
0 |
504 |
||||
Osztályfőnöki |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
175 |
||||
Kötelező complex természettudományos tantárgy |
3 |
0 |
0 |
0 |
0 |
108 |
||||
Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: pl.fizika, kémia, biológia, földrajz, idegen nyelv |
0 |
2 |
2 |
0 |
0 |
144 |
||||
Érettségire felkészítő tantárgy |
0 |
0 |
2 |
2 |
0 |
144 |
||||
Pénzügyi és vállalkozói ismeretek |
0 |
1 |
0 |
0 |
0 |
36 |
||||
Összes közismereti óraszám |
24 |
24 |
19 |
18 |
4 |
3139 |
||||
Ágazati alapoktatás |
7 |
9 |
0 |
0 |
0 |
576 |
||||
Szakirányú oktatás |
0 |
0 |
14 |
14 |
24 |
1752 |
||||
Szabadon tervezhető órakeret (közismeret) |
3 |
1 |
1 |
2 |
6 |
438 |
||||
Tanítási hetek száma |
36 |
36 |
36 |
31/36 |
31 |
|
||||
Éves összes óraszám |
1224 |
1224 |
1224 |
1179 |
1054 |
5905 |
||||
Rendelkezésre álló órakeret/hét |
34 |
34 |
34 |
34 |
34 |
|
||||
|
||||||||||
|
Tantárgyak |
13. évf. |
14. évf. |
13-14. óraszám összesen |
|
|||||
Idegen nyelv (ajánlott, nyelvvizsgára felkészítés) |
|
|
0 |
|||||||
Szakmai órakeret |
35 |
35 |
2345 |
|||||||
Rendelkezésre álló órakeret/hét |
35 |
35 |
|
|||||||
Tanítási hetek száma |
36 |
31 |
|
|||||||
Éves összes óraszám |
1260 |
1085 |
2345 |
|||||||
Heti óraterv minta – Szakképző iskola:
Tantárgyak |
9. évfolyam |
10. évfolyam |
11. évfolyam |
9-11. óraszám összesen |
|
Közismereti oktatás |
Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom |
2 |
2 |
2 |
206 |
Idegen nyelv |
2 |
1 |
1 |
139 |
|
Matematika |
2 |
2 |
1 |
175 |
|
Történelem és társadalomismeret |
3 |
0 |
0 |
108 |
|
Természetismeret |
3 |
0 |
|
108 |
|
Testnevelés |
4 |
1 |
1 |
211 |
|
Osztályközösség-építő Program |
1 |
1 |
1 |
103 |
|
Pénzügyi és munkavállalói ism. |
|
|
1 |
31 |
|
Összes közismereti óraszám |
17 |
7 |
7 |
1081 |
|
Ágazati alapoktatás |
16 |
0 |
0 |
576 |
|
Szakirányú oktatás |
0 |
25 |
25 |
1675 |
|
Szabad órakeret |
1 |
2 |
2 |
170 |
|
Tanítási hetek száma |
36 |
36 |
31 |
|
|
Éves összes óraszám |
1224 |
1224 |
1054 |
3502 |
|
Rendelkezésre álló órakeret/hét |
34 |
34 |
34 |
|
|
|
|||||
|
Tantárgyak |
|
10. évfolyam |
11. évfolyam |
9-11 óraszám összesen |
Idegen nyelv |
|
|
|
|
|
Szakmai órakeret |
|
32 |
32 |
2144 |
|
Szabad órakeret |
|
3 |
3 |
201 |
|
Rendelkezésre álló órakeret/hét |
|
35 |
35 |
|
|
Tanítási hetek száma |
|
36 |
31 |
|
|
Éves összes óraszám |
|
1260 |
1085 |
2345 |
A közismereti kerettantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai.
A Program mellékletei
1sz melléklet: Magyar nyelv és irodalom (technikum)
Magyar nyelv és irodalom (szakiskola)
2sz melléklet: Élő idegen nyelv (technikum)
Élő idegen nyelv (szakiskola)
3sz melléklet: Matematika (technikum)
Matematika (szakiskola)
4sz melléklet Történelem és állampolgári ismeretek (technikum)
5sz melléklet Digitális kultúra (technikum)
Digitális kultúra (szakiskola)
6sz melléklet Testnevelés (technikum)
Testnevelés (szakiskola)
7sz melléklet: Osztályközösség-építő Program
8sz melléklet: Kötelező komplex természettudományos tantárgy (technikum)
Természetismeret (szakiskola)
9sz melléklet: Ágazathoz kapcsolódó tantárgy - fizika (technikum)
10sz melléklet: Pénzügyi és munkavállalói ismeretek
A mindennapos testnevelés testmozgás megvalósításának módja
2.§ (1c) A szakképző intézmény annak, aki a szakképzésben ingyenes részvételre jogosult, ingyenesen biztosítja a mindennapos testnevelést.
- § (1) A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, testnevelésóra megtartásával kell biztosítani.
(2) A testnevelésóra
- a) sportkörben való sportolással vagy
- b) versenyszerűen sporttevékenységet folytató, sportszervezetben sportoló tanuló, illetve képzésben részt vevő személy kérelme alapján a sportszervezet által az adott félévben kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett, legalább heti két órának megfelelő edzéssel váltható ki.
(3) Ha a tanuló - választása alapján - a mindennapos testnevelésből heti két testnevelésórát sportkörben történő sportolással vált ki, függetlenül attól, hogy a sportkör feladatait a szakképző intézménnyel kötött megállapodás alapján diáksport egyesület látja-e el, a szakképző intézmény a tanulótól a két sportköri foglalkozáson való részvétel tekintetében sportköri tagdíjat nem szedhet.
- § (1) A szakképző intézmény a kötelező foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés megszervezéséről.
(2) A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. Az orvosi szűrővizsgálatot - kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be - május tizenötödikéig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról a szakképző intézménynek nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét.
(3) A könnyített testnevelésórát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelésóra vagy a szakképző intézmény által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy kell biztosítani, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon.
(4) A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelési-oktatási intézményben kell megszervezni legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt foglalkozás keretében. Ha a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelésórán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára az iskolaorvos, a szakorvos tesz javaslatot.
(5) Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem.
(6) Ha a tanuló
- a) csak gyógytestnevelés órán vesz részt, értékelését a gyógytestnevelő,
- b) gyógytestnevelés és testnevelésórán is részt vesz, értékelését a testnevelő és a gyógytestnevelő együtt végzi.
A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében az oktató választás szabályai
- § A tanulónak joga van arra, hogy a szakképző intézmény szakmai programjának keretei között - válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá oktatók közül,
Felzárkóztató tehetséggondozó foglalkozások szakkörök meghirdetése
Ezek meghirdetésére minden évben év elején kerül sor, amelyre a munkatervben meghirdetett időpontig kell jelentkezni. Az igazgató döntése után megtörténik a diákok csoportba sorolása. A foglalkozások meghirdetésével egy időben, az iskola közzéteszi a foglalkozást tartó pedagógus nevét is
Idegen nyelv választása
Iskolánkban a tanulók az angol és német nyelv közül választhatnak .A kilences tanulóknak beiratkozáskor nyilatkozni kell, hogy melyik idegen nyelvet szeretnék tanulni. A hatékonyság szempontjából célszerű azt a nyelvet választani, amelyet a tanuló az általános iskolában már elkezdett tanulni. Az idegen nyelv tanításának kiemelt fontosságú célja, hogy olyan kompetenciák birtokában jussanak a tanulók, amelyek képessé teszik őket az idegen nyelvi kommunikációra. Az idegen nyelvet csoportbontásban tanítjuk. A 9. évfolyam elején szintfelmérés alapján szerveződnek a csoportok.
Emelt szintű érettségire való felkészítés
Igény esetén az emelt szintű érettségire való felkészítés 11-12 évfolyamon történik. Az intézménye az emelt szinten választható tantárgyat minden tanév áprilisában meghirdeti. A hirdetéssel együtt közzéteszi a tantárgyat oktató pedagógus nevét is.
Szakmai vizsgára való felkészítés
- Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyből a szakképző intézmény tanulóinak közép vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését a szakképző intézmény kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát.
Érettségi vizsgatárgyak:
- kötelező: magyar, matematika, történelem, idegen nyelv
Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit a mindenkor érvényes az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza.
A részletes vizsgakövetelmények megtalálhatók a következő hivatkozásokon:
https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/erettsegi_vizsgatargyak#1
- választható: az ágazati érettségi követelményeinek megfelelően.
A részletes vizsgakövetelmények megtalálhatók a következő hivatkozásokon:
informatika: https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/erettsegi_vizsgatargyak#2
gépészet: https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/erettsegi_vizsgatargyak#3
- Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei.
Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit a mindenkor érvényes az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza.
https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/erettsegi_vizsgatargyak#1
- A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőzési és értékelési módja: diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái.
Dolgozatok típusai:
- röpdolgozat (bejelentés nélkül, az napi házi feladatból)
- dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből)
- témazáró dolgozat (témaegységenkénti felmérések)
Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható.
A témazáró dolgozatok kiemelt fontosságú jegyek, az elektronikus naplóban két jegynek felelnek meg.
A témazáró nagydolgozat időpontját a tanító tanár legalább egy héttel korábban köteles bejelenti. A dolgozatokat a szaktanár két tanítási héten belül köteles kijavítani, ellenkező esetben az újraírható.
Az írásbeli számonkérés esetén a tanulóval a számonkérés értékelését 2 tanítási héten belül ismertetni szükséges.
A tanítási órán elhangzottak elmélyítését szolgálva intézményünkben írásbeli, szóbeli és online feladatok adhatók. Elvégzésének ellenőrzése, az ellenőrzés változatos módszereinek alkalmazása nélkülözhetetlen a tanulók aktivitásának, önálló munkájának fokozása érdekében.
A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Azok értékeléséről a szaktanár dönt.
- A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei.
Egy osztályban, a létszámtól függően, egy, két vagy indokolt esetben három szakma-csoport tanul. Csoportbontást alkalmazunk minden évfolyamon idegen nyelvből, matematikából és informatikából. A szakmai gyakorlati csoportok számát a jogszabályok határozzák meg.
A csoportbontásnál figyelembe kell venni:
- Tanári , tantermi kapacitás,
- Tantárgyfelosztás, osztályfőnök,
- Órarendi problémák,
- Más tantárgyak szempontjai.
A csoportbontás előnyei:
- Tudásszintnek, igénynek megfelelő oktatást tesz lehetővé! Nagyon jó és hatékony, lehetővé teszi a differenciálást.
- Érettségire készítés könnyebb.
- Csoporton belül azonos problémák, azonos érdekeltség, könnyebb motiválni.
- Van mód indokolt esetben a csoportváltásra.
Egyéb foglalkozások igény szerint:
szakkör,
Az iskolában a tanulmányi munkához szorosan kapcsolódó szakmai szakkör, mely nem feltétlenül tantervi követelményeket, tananyagot feldolgozó szakkörök, érdeklődési körök (álláskeresési tréning stb.) szervezhetők, a szakkör meghirdetése és az irányító pedagógus személyének a megbízása az iskolavezetés feladata.
Szakkör minimum 8 fővel szervezhető. A szakkörvezetőnek haladási naplót kell vezetnie.
felzárkóztatás, korrepetálás Felzárkóztató foglalkozásokat azon tanulók számára szervez az iskola, akik valamely szaktárgyból lemaradást mutatnak, nehézségekkel küzdenek vagy nagyobb mértékű tanári segítséget igényelnek, mint amit a tantervben előírt tanítási időben kapnak.
Korrepetálás, felzárkóztatás szervezhető, ha legalább 8 tanuló igényli.
tanulmányi versenyek,tehetséggondozás
- A tanulmányi versenyek célja és feladata a tanulók tantárgyi, szakmai érdeklődésének fokozása, a tehetségek felfedezése, kibontakoztatása, valamint az átlagosnál jobb képességű tanulók ösztönzése még magasabb szintű munkára, nagyobb teljesítmény elérésére.
- A tantárgyi versenyek jelentkezési határidejéről, feltételeiről stb. külön jogszabály rendelkezik (pl: OSZTV).
- Házi versenyek szervezhetők az országosan meghirdetett versenyektől függetlenül is.
- Az egyes tantárgyakkal kapcsolatos versenyek részletes kiírását, szervezési feladatait, határidejét, felelőseit stb. az adott munkaközösségek munkaterveikben rögzítik a tanév elején.
- Az iskolai fordulók időpontját célszerű a megyei, illetve az országos fordulók időpontjához igazítani.
- A versenyek szervezése, lebonyolítása
- a kitűzött nevelési-oktatási céloknak megfelelően,
- a tantestület, illetve az érintett szaktárgyi munkacsoportok feladata,
- A verseny napján és előtt a részt vevő tanulókat az igazgatóval egyeztetett, és a Házirendben szabályozott módon és mértékben mentesíteni kell a tanítási órákon való részvétel alól.
- A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag.
Iskolánkban ez nem releváns.
- Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, programok, tevékenységek.
Kiemelt célunk az egészséges életmódra nevelés.
Az egészséges életmódra nevelés keretében fontos a mindennapos testnevelés hatékonyabbá és főleg vonzóbbá tétele.
Az egészségfejlesztés iskolai feladatai:
- biztosítani az egészségmegőrző környezetet.
- képessé tenni a felelős egészségvédő, és egészségmegőrző magatartás szokásrendszerének elsajátítására. a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,
- a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,
- a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,
- a személyi higiéné területére terjednek ki.
- a környezeti- és egészség-tudatosság erősítése.
- a tanulók felkészítése a stressz-hatások feldolgozására,
- öltözködés, higiénia, tisztálkodás
- megismertetni környezetünk egészségkárosító tényezőit, segíteni az egészség egőrzéséhez a betegségek megelőzéséhez szükséges ismeretek, képességek, jártasságok fejlesztését.
- az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások valamint az ezeket befolyásoló tényezők megismertetése.
- támpontokat adni az életmódbeli döntések meghozatalához, segítve az egészséget támogató magatartásformák kialakulását.
- tudatosítani bennük a mindennapos testedzés fontosságát és a helyes táplálkozás igénnyé alakítását.
- az egészséges táplálkozás megvalósítása.
- kialakítani a balesetek megelőzésének képességét.
- az iskola, az otthon, a pedagógusok és gyermekek közötti jó kapcsolatok fejlesztése,segítséget nyújtani az együttműködési, konfliktuskezelési stratégiák elsajátításához.
- fejleszteni önértékelésüket.
- a családi életre nevelés szempontjából bővíteni az alapvető szexuális ismereteiket.
- az iskolaorvosi, védőnői szolgálat szerepének növelése az egészségneveléssel kapcsolatos támogatás és tanácsadás rendszerében.
A környezeti nevelés érdekében fontos feladat:
- a környezettudatos magatartás és életvitel ;
- a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos életvitel;
- a környezet értékei iránti felelős magatartás kialakítása;
- a természeti és épített környezet szeretete és védelme;
- a rendszerszemlélet beépítése a gondolkodásmódba;
- a globális összefüggések tudományos alapon való megértetése;
- az egészséges életmód technikáinak és módszereinek elsajátíttatása.
A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása és fejlesztése a diákokban:
- alternatív, problémamegoldó gondolkodás;
- ökológiai szemlélet;
- kreativitás;
- együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia, segítő életmód;
- kritikus véleményalkotás, vitakészség;
- kommunikáció, média használat;
- konfliktuskezelés és megoldás;
A környezeti nevelés szinterei:
- Tanulmányi kirándulások, táborok, üzemlátogatások, kiállítások, múzeumok stb.;
- kézműves foglalkozások;
- pályázatok: kiállítás-szervezés;
- iskolazöldítés;
- hagyományok ápolása;
- A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések.
Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, amely biztosíthatja iskolai sikerességüket.
Iskolánk – többek között – az alábbi segítséget nyújtja számukra az esélyegyenlőség megteremtése érdekében:
- kulcskompetenciák fejlesztését,
- az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazását, a digitális tananyagok felhasználásának elősegítését,
- méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítást,
- a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztését,
- tapasztalat-, élményszerzésen alapuló tanulást,
- a differenciáló módszerek alkalmazását,
- a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését,
- környezettudatos szemléletű oktatás-nevelést,
- hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatását és alkalmazását a tanórákon,
- a tanulói aktivitás növelését a tanítási órákon,
- a tanulási attitűd pozitív átformálását,
- a továbbtanulás támogatását,
- személyiségfejlesztést és közösségépítést,
- a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítését,
- partnerközpontú nevelést.
- A tanulók jutalmazásával összefüggő szabályok.
- a) A középiskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azokat a tanulóit, akik: - kiemelkedő tanulmányi eredményt érnek el;
- kitartó szorgalmat tanúsítanak;
- tanulmányi és sport versenyeken eredményesen szerepelnek;
- példamutató közösségi és kulturális munkát végeznek.
- b) A jutalmak lehetséges formái:
- oklevél, könyv, és pénzjutalom;
- kirándulások, táborozások költségeihez hozzájárulás; 8
- külföldi kirándulás
- a szalagavatón és a ballagáson átadott díjak,
- c) A tanévzáró ünnepségen átadott díjak: az év tanulója, sportolója, szervezője, szavalója: oklevél és amennyiben lehetséges pénzjutalom.
- d) az iskola tulajdonában lévő számítástechnikai eszközök (pl. tablet, laptop stb.) ideiglenes otthoni használata.
- Az oktatói testület által szükségesnek tartott további elvek.
- Az emeltszintű érettségi vizsgára történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények a közismereti kerettanterv és az érettségi vizsga általános és részletes követelményei alapján.
Az egyes érettségi vizsgatárgyakból az emelt szintű érettségi vizsga témaköreit a mindenkor érvényes az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza.
https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/erettsegi_vizsgatargyak#1